Az egykori politikus, ma már a magánegészségügy negyedik legnagyobb bevételű szolgáltatójának tulajdonosa az úgynevezett Nagy Magánpraxis Nap egyik kerekasztal beszélgetésén ismertette egészségügyi finanszírozási reformjavaslatát – írja tudósításában a Népszava.
Kóka szerint miután az egészségügyi közkasszából évente hiányzik a GDP 3-5 százalékának megfelelő összeg, nem jelentene megoldást, ha az állam ebből a forráshiányos büdzséből vásárolna – szektorsemleges finanszírozás címén – a magánellátóktól gyógyító szolgáltatásokat.
Ő inkább forrásbővítést javasolna. Szerinte az állam a munkáltatóktól nyerhetne többletpénzt kiegészítő magánbiztosítással.
Fotó: Bánkuti András
Kóka János szerint ezt adómentesen fizethetnék a vállalatok a munkatársaiknak, akik a szolgáltatásokat magánegészségügyben vehetnék igénybe. A dolgozók továbbra is fizetnék az egészségügyi járulékokat, de miután a kiegészítő biztosításuk ellenében magánintézményben is ellátáshoz juthatnának, kevesebb teher hárulna az állami rendszerre.
„Kulturáltabb országokban a kapacitáshiányra az az orvosság, hogy a várólistás beavatkozásokat az állam a magánegészségügyben megvásárolja a pácienseknek” – mondja Kóka János.
Hozzátette: Keveset költünk az egészségügyre és azt is rossz szerkezetben. A meglévő három jövedelemtulajdonos közül az állam nem tud, vagy nem akar többet költeni az egészségügyre. A második, a családok kifogytak a lehetőségeikből, a vállalkozásokkal viszont meg lehetne állapodni, hogy milyen adókedvezményért cserébe, milyen nagyságú kiegészítő biztosítási fedezetet tudnak vállalni.
Kóka János úgy becsülte, hogy az általa javasolt kiegészítő biztosítással 300 milliárd forintnyi friss forrás érkezhetne az egészségügybe. Hozzátette: milyen furcsa, hogy az irodatakarítás leírható a költségekből, az egészségügyi szolgáltatás viszont nem.
Második lépésként az ellátórendszer átalakítását sem lehet megúszni – közölte az exminiszter. „Több mint 100 kórház van Magyarországon, ennek a felét be kell zárni. A politikának végre be kell vállalnia ezt balhét!” – mondta. Szerinte az embereknek el kellene magyarázni, hogy ne ott várják el, hogy megmentsék az életet az infarktusa után, ahol évente legfeljebb negyven ilyen beteget látnak az orvosok, hanem ott, ahol legalább tizenötezret, mert csak így lesz esélyük a túlélésre. Szerinte az ellátórendszer mellett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is átalakításra szorul, melynek első lépésként azonnal kapnia kellene 15 milliárd forintot a működésére. A NEAK ugyanis most a költségvetése két százalékát fordíthatja működésre, így nem futja se ellenőrzésre, se arra, hogy a szakmai feladatait ellássa, lényegében egy kifizetőhely.
Harmadik lépése, ami szerinte fontosabb, mint az első két pontja, egy tisztességes prevenciós program lenne.
