Takács Péter egészségügyi államtitkár hétfőn Brüsszelben bemutatta Magyarország uniós elnökségi programját a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban (ENVI), ahol Kulja András szakorvos, a Tisza Párt politikusa kérdezte a magyar egészségügy helyzetéről, nehézségeiről kérdezte őt.
Kulja András azt kérdezte, hogy a magyar kormány a tervein túl milyen konkrét lépéseket tett, milyen hazai előremutató, jó gyakorlatokat javasolnak implementálásra. Kiemelte, hogy a kardiovaszkuláris és daganatos betegségekkel összefüggő, elkürülhető halálozások aránya Magyarországon közel kétszerese az uniós átlagnak.
„A nem kezelt, vagy rosszul kezelt kardiovaszkuláris megbetegedések és diabétesz okozta szövődmények miatti alsó-végtagi amputációk számában szintén a legrosszabbul állunk Európában” – magyarázta, majd arra is kitért, hogy a nyugati országokhoz képest a magyar amputációk aránya egységnyi lakosságszámra vetítve két-háromszorosa a nyugati országokban tapasztalható aránynak.
„Hogyan látja a magyar elnökség fentiekkel kapcsolatos célkültőzőseinek megvalósulását? Látja-e a kormánya felelősségét abban, hogy a 14 éves kormányzás alatt ezek az adatok Magyarországon érdemben nem javultak, sőt egyes területeken jelentősen romlottak? (...) Milyen eszközökkel támogatja a magyar kormány az európai egészségügyi unió megerősítését, amely elősegítheti a tagállamok köztük Magyarország egészségügyi rendszerének javítását?” – sorolta Kulja András.
Takács Péter válaszolt arra, hogy „mit tett a magyar kormány, amit érdemesnek tartunk átültetni nemzetközi jó gyakorlatba.” Szerinte az egyik ilyen jó gyakorlat az akut szívizominfarktus ellátása, ezen a területen nagyon jók az elérési idők, és „az egy hónapos túlélésünk körülbelül olyan színvonalú, mint Hollandiáé.” Sokszor viszont a rehabilitáció és az utánkövetés nem kellő effektivitásal valósul meg, ez az államtitkár szerint a legtöbb kelet-európai országban így van és Magyarországon is nagyot kell előrelépni abban, hogy „miután az akut szakaszon túl vagyunk, ne engedjék el az ellátó rendszerek a beteg kezét, hanem kövessük, hiszen nagyon sokszor igazából betegségtudat nélkül, élete végéig kíséri egy fokozott kockázat ezeket a betegeket.”
Magyarországon is alakítják ezt a rendszert, de szeretnék az Európai Unióban is kialakítani. „A másik, ami fontos célkitűzésünk, és ez nemzeti politikai szinten is, az a prevenció előmoztítása” – fogalmazott Takács Péter, aki az egyik legnagyobb vívmányuknak nevezte, hogy szeptembertől az iskolákban az egészségnevelést Magyarországon a tandrendbe illesztve oktatják, „ugyanis az egészségértés talán a legfontosabb a nyugati társadalmakban, hogy érezzük azt, hogy egyénileg is felelősek vagyunk a saját egészségünkért.”
Kulja András figyelmét felhívta arra, hogy január 1-től Magyarországon a kardiovaszkulális betegségekre is kihegyezett, a teljes munkaképes felnőtt populációt érintő szűrést vezetnek be.
