Érdekes adatokat tett közzé az Eurostat, az Európai Unió közös statisztikai hivatala arról, hogy a tagországok lakossága hogyan értékeli saját egészségi állapotát. Az EU-s átlag mellett a hazai helyzetet a környező országokéval hasonlítottuk össze – az eredmény pedig azt mutatja, hogy ezen a téren is van még hová fejlődnünk. Ezek a hét ábrái.
A saját egészségi állapot megítélése jelentős különbségeket mutatott a városi és a vidéki, 18 éves és annál idősebb népesség körében Magyarországon és a vizsgált európai országokban a 2020-2025 közötti időszakban. Összességében a városi lakosság körében kedvezőbb volt a kép, mint a vidéki népesség esetében, ugyanakkor Magyarország a nagyon jó egészségi állapotot jelzők arányát tekintve végig az Európai Unió átlagos értékei alatt maradt.
A városi lakosság körében a magukat nagyon jó egészségi állapotúnak vallók aránya Magyarországon viszonylag stabilan alakult: 2020-ban 22,3 százalék, míg 2025-ben 25,2 százalék volt. Ezek az értékek azonban minden évben elmaradtak az EU-27 átlagától, amely ugyan csökkenő tendenciát mutatott (30,1 százalékról 27,2 százalékra mérséklődött), de végig magasabb maradt a magyar értékeknél.
A vizsgált országok közül Románia rendelkezett a legjobb mutatókkal, ahol a városi lakosság több mint 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egészségi állapota nagyon jó, bár 2023-ban átmeneti visszaesés volt megfigyelhető. Csehország szintén tartósan meghaladta mind a magyar, mind az uniós átlagot, míg Szlovákia értékei jellemzően közel álltak az EU átlagához. Lengyelország esetében mutatkoztak a legalacsonyabb arányok az időszak nagy részében az említett kérdésben.
A magukat rossz egészségi állapotúnak valló városi lakosok aránya Magyarországon alacsony maradt, sőt, 2020 és 2025 között 3,5 százalékról 2,6 százalékra csökkent. Ezek az értékek többnyire az EU-27 átlaga (4,0-4,5 százalék) alatt helyezkedtek el, tehát a magyar városi lakosság körében viszonylag kevesen ítélték egészségi állapotukat rossznak. A vizsgált országok közül Lengyelország és Szlovákia mutatta a legmagasabb arányokat, míg Románia minden évben a legalacsonyabb értékeket regisztrálta.
Vidéken különösen van még hová fejlődni
A vidéki lakosság körében ugyanakkor kedvezőtlenebb kép rajzolódott ki. A nagyon jó egészségi állapotot jelzők aránya Magyarországon 14,3 százalék és 20,1 százalék között ingadozott vidéken, és a vizsgált időszak minden évében jelentősen elmaradt az EU-27 átlagától (23,7-26,4 százalék). A legmagasabb értékeket ebben a kategóriában is Románia mutatta, míg Csehország és Szlovákia szintén meghaladta a magyar értékeket. Lengyelország a vizsgált időszak első felében hasonló arányokat mutatott, azonban 2024-ben és 2025-ben már kedvezőbb eredményeket ért el Magyarországnál.
Ezzel párhuzamosan a magukat rossz egészségi állapotúnak valló vidéki lakosok aránya Magyarországon 4,6 százalék és 6,0 százalék között alakult, és minden évben meghaladta az EU-27 átlagát (4,6-4,9 százalék). A vizsgált országok közül csak Szlovákia mutatott hasonlóan magas vagy magasabb értékeket, míg Románia ebben a kategóriában is a legalacsonyabb mutatókkal rendelkezett.
