Hiába figyelmeztetnek a tudósok már évtizedek óta arra, hogy a légszennyezettség mértékének további romlása globális egészségügyi katasztrófához vezethet, a világ számos országában a helyzet túlzás nélkül drámai.
Mindössze hét ország van a világon, ahol a légszennyezettség szintje biztonságosnak minősült 2023-ban. Ebből három európai - derül ki a svájci IQAir levegőminőség-technológiai vállalat friss jelentéséből. Amint arról az euronews.com is beszámolt, a The World Air Quality Report elkészítéséhez több mint 134 ország, terület és régió 30 ezer megfigyelőállomásának adatait használták fel. Vannak azonban olyan “fehér foltok”, pontosabban egy egész kontinensnyi terület (Afrika), amelyek releváns légszennyezettségi adatok hiányában teljesen kimaradtak a jelentésből.
Fotó: Depositphotos
Mi számít biztonságos határértéknek?
A vizsgált országok közül 124-ben a légszennyezettség szintje meghaladta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatása alapján biztonságosnak nevezettet. Ami azt jelenti, hogy levegőben található mikroszkopikus, vagyis 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű (PM2,5) finom részecskék (szálló porszemcsék) átlagos koncentrációja éves szinten több volt öt mikrogramm/köbméternél. Becslések szerint 2019-ben a világ lakosságának nagyjából 99 százaléka élt ezekben az országokban, úgyhogy a helyzet meglehetősen aggasztó.
Ezekben az országokban a legtisztább a levegő
Szó szerint fellélegezhetnek az Ausztráliában, Új-Zélandon, Mauritiuson, Grenadában, (a Karib-térségben található - a szerk.) Izlandon, Észtországban és Finnországban élők. Ebben a hét országban ugyanis a levegőben szálló finom por átlagos koncentrációja éves szinten nem haladja meg az öt mikrogramm/köbméteres határértéket. Az említett három Európai ország közül Izlandon a legjobb a helyzet (4 mikrogramm/köbméter).
A kevésbé szennyezett levegőjű európai országok közé tartozik egyebek mellett Svédország, Írország, Norvégia, Dánia, az Egyesült Királyság, Portugália, Ukrajna, Hollandia, Ausztria és Spanyolország is. Ezekben a légszennyezettség még elfogadható mértékű: nem haladja meg a biztonságos határérték kétszeresét (5-10 mikrogramm/köbméter).
Na de mi a helyzet itthon?
Magyarország azok közé az európai országok közé tartozik – Litvániával, Máltával, Szlovákiával, Bulgáriával, Horvátországgal, Lengyelországgal és Olaszországgal együtt –, ahol a levegőben található káros anyagok átlagos koncentrációja akár háromszorosa is lehet a biztonságos határértéknek (10-15 mikrogramm/köbméter között alakul). Európában egyébként Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia a sereghajtó a biztonságos határérték nagyjából ötszörösével.
Ahol a tiszta levegő (is) csak álom
Hosszú ideje dél- és közép-ázsiai országok állnak a légszennyezettséggel kapcsolatos felmérések legvégén: Bangladesben például katasztrofális a helyzet. A világ egyik legsűrűbben lakott országában egyebek mellett a túlnépesedésnek, a szegénységnek, az éghajlattal összefüggésbe hozható természeti károknak (erózió, árvíz, vízszennyezés), és az ütemesen fejlődő gazdaság okozta környezetszennyezésnek köszönhetően tizenötször nagyobb (79,9 mikrogramm/köbméter) a káros anyagok átlagos koncentrációja a WHO által biztonságosnak tartottnál.
Nem szívnak sokkal tisztább levegőt a Pakisztánban élők sem, ahogy Indiában is meglehetősen kedvezőtlen a helyzet – itt a levegőben mérhető káros anyagok átlagos koncentrációja meghaladja a biztonságos határérték tízszeresét. Indiában található a világ négy legrosszabb levegőjű városa: ezek közé tartozik Újdelhi és Kolkata (régi nevén Kalkutta) is.
A légszennyezés legfőbb okai közé tartozik a fosszilis tüzelőanyagok – a szén, az olaj, a gázolaj – elégetésével, és a járművek belsőégésű motorjainak káros kibocsátásával a levegőbe kerülő és ott felhalmozódó nagy mennyiségű nitrogén-dioxid, az ipari termeléssel járó füst vagy szálló por. Utóbbi az erdőirtásokkal is összefüggésbe hozható.
Miért veszélyes a rossz minőségű levegő?
A légszennyezettségnek való tartós kitettség számos súlyos és potenciálisan halálos betegség kialakulásához vezethet.
A belégzéssel a légutakba, hörgőkbe és tüdőbe kerülő, megtelepedő és onnan a véráramba jutó finom por növeli például az alsó légúti fertőzések, a légcső-, hörgő-, vagy tüdőrák, a különféle szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, a krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulásának kockázatát, de olyan, már meglévő betegségek tüneteinek súlyosbodását is előidézheti, mint az asztma. Ahogy arra az ENSZ Környezetvédelmi Programja felhívja a figyelmet: becslések szerint évente hétmillió ember korai halálához járul hozzá a légszennyezettség. A legveszélyeztetettebbek közé tartoznak a gyermekek és a serdülők, mivel szervezetük és immunrendszerük hosszú ideig fejlődik.
A WHO a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás és a szisztémás gyulladás kialakulásával is összefüggésbe hozta a légszennyezettségnek való tartós kitettséget. A Lancet orvosi folyóiratban megjelent korábbi tanulmányból pedig az derült ki, hogy a dél-ázsiai országokban évente közel 350 ezer vetélés vagy halvaszületés hozható összefüggésbe vele.
