Tavaly, 2024-ben 175,9 millió doboz mentális zavarok kezelésére szolgáló gyógyszert adtak el Oroszországban, 57 milliárd rubelért. Most már ott tart a helyzet, hogy nem is mennek el az emberek állami orvosokhoz, hanem vagy kiváltják az enyhébb gyógyszereket a patikákban, vagy magánorvossal íratják fel. A betegek nem államilag támogatott gyógyszereinek kiadásai 26 százalékkal, 48,5 milliárd rubelre nőttek – olvasható a Kommerszant című orosz napilapban.
Nyilvánvaló, hogy ebbe erősen belejátszik a háború is, hiszen több százezer orosz halt már meg a fronton, ami gyászba borítja a családokat, vagy éppen másutt szenvedett „véletlen balesetet”, illetve örök életére nyomorékon tért haza. Akik tehették, még időben kivándoroltak. De erről egy szó sem esik a Kommerszant cikkében.
Fotó: Pexels
Tizenöt millió ember él mély depresszióban
Az Egészségügyi Világszervezet szerint 2019-ben a világon 970 millió ember szenvedett mentális betegségekben, beleértve a fogyatékosságot és az önkárosítás kockázatát. A COVID–19 világjárvány után ugyanezen felmérés szerint a szorongásos rendellenességekben szenvedő betegek száma 26 százalékkal, a depresszióval küzdők száma pedig 28 százalékkal nőtt. Oroszországban egy 40 ezer fős közvélemény-kutatás szerint 2023-ban minden tizedik, azaz mintegy 15 millió ember élt mély depresszióban.
Drámaibb eredményeket állapítottak meg idén az Orosz Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetében: úgy vélik, hogy az oroszok mintegy 27 százaléka mutatja a depresszió jeleit.
Oroszországban nincsenek szövetségi programok a mentális betegségben szenvedő betegek gyógyszerellátására – állítja a lap cikke. Csak a pszichiáteri vizsgálat ingyenes a beteg számára, de ha nem állapítanak meg fogyatékosságot, a páciensnek a gyógyszereket saját költségén kell megvásárolnia – nyilatkozta Vjacseszlav Filašihin, a Rosa klinika főorvosa. A skizofréniában és az epilepsziában szenvedő betegek kivételt képeznek. A főorvos megfigyelései szerint 2020 óta jelentősen növekszik a depresszióval, szorongásos rendellenességekkel és neurózisokkal orvosokhoz járók száma.
A háború említve sincs
Ami érdekes, bár ismerve az orosz viszonyokat nem meglepő:
„Ennek oka a társadalmi-gazdasági problémák, a városi lakosság növekedése, a betegségek pszichiáterek általi jobb felismerése és szolgáltatásaik elérhetősége (beleértve a magánszolgáltatásokat is)” – olvasható a cikkben, meg sem említve a háborút. Igaz, annak a nevét nem lehet leírni, még ma sem, csak különleges hadművelet létezik. A társadalmi-gazdasági problémákat nem részletezi a cikk, de bizonyára szerepet játszik benne az alkoholizmus és a nagy mérvű jövedelmi különbségek.
Ilja Antipin pszichiáter hozzáteszi, hogy a betegek leggyakrabban depresszióval, szorongásos-fóbiás rendellenességekkel, súlyos stressz- és alkalmazkodási rendellenességekkel jelentkeznek. A Kommerszant és a Headway Company elemzői által szolgáltatott közbeszerzési adatok alapján 2024-ben 740 millió rubelt költöttek antidepresszánsokra, de ez csak 9 százaléka az összes pszichiátriai gyógyszernek.
Ezek közül a legtöbbet – 6,6 milliárd rubelt – skizofrénia elleni gyógyszerekre fizették ki, ezen felül 5,7 milliárd rubelt költöttek epilepszia elleni készítményekre. Az elmúlt öt évben az epilepszia elleni gyógyszerekre fordított kiadások 69 százalékkal nőttek. Míg depresszió mellett lehet dolgozni – állítja Nyikolaj Bespalov, az RNC Pharma fejlesztési igazgatója –, az epilepszia és a skizofrénia esetén nem.
A szakértő szerint Oroszországban a vény nélkül kapható gyógyszerek segítségével történő öngyógyítás problémája meglehetősen akut.
Ennek eredményeként a súlyos betegségeket a szakemberek későn fedezik fel, már abban a szakaszban, amikor jelentős erőfeszítésekre van szükség a beteg gyógyításához. Az elmúlt öt évben a pszichológusi szolgáltatások iránti kereslet, beleértve az online formákat is, körülbelül másfélszeresére nőtt.
A szakember szerint az oroszok még mindig félnek pszichoneurológiai problémák miatt gyógyszertárba menni, elsősorban az esetleges regisztráció miatt, azaz nem akarják, hogy számon tartsák őket mint idegbetegeket. Azt is megállapította, hogy ugyanakkor a súlyosabb érzelmi rendellenességekben szenvedőknek jobb lenne kórházban feküdni, így jobb esélyük lenne a gyógyulásra.
