Sőt, november 9-én Takács Péter egészségügyi államtitkár fogadta is a MOK tárgyalóbizottságát, és szóban is egyeztettek.
A MOK mindenekelőtt fontosnak tartja, hogy hosszú halogatás után a kormány hozzákezd az egészségügyi átalakításához.
Ugyanakkor a tárgyaláson arra a felvetésre, hogy az előterjesztés nem elég komplex, számos fontos kérdésről – mint például a finanszírozás, vagy a köz- és magán együttélése –, azt mondta, hogy az előterjesztés nem egy komplex program, hanem a jogszabály-tervezet indoklása és értelmezése.
Takács Péter kijelentette: az alapvető cél a változások elindításához szükséges törvényi háttér megteremtése.
A MOK szerint az előterjesztés olyan fontos kérdésekkel, mint a köz- és magánegészségügy viszonya, általában az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos kérdések, vagy a finanszírozás – nem foglalkozik.
A háziorvosi rendszer átalakításával kapcsolatban viszont Takács Péter elmondta, hogy az üres praxisok formális felszámolása az elsődleges cél, tehát praxisjogot nem fognak senkitől elvenni, ezért annak a kárpótlása sem merül fel.
A legfontosabb, hogy a tartósan betöltetlen praxisok ne helyettesítéssel legyenek megoldva, hanem a praxis határok egyenletesebb méretű elosztásával valóban betöltött körzetekké alakuljanak át.
Az Országos Mentőszolgálat által koordinált ügyeleti rendszerről a MOK elmondta, hogy ezzel kapcsolatban vannak kétségeik.
Főleg a háziorvosi kar életkori sajátosságai miatt az ügyeletet bizonyosan nem mindenki fogja/akarja vállalni, ez akár további praxismegszűnésekkel is járhat, s hogy a Hajdú-Bihar megyei modellkísérletet csak részben tartják relevánsnak. Ugyanakkor egyetértés volt abban, hogy a körzethatárok kijelölésének jogát az OKFŐ-höz kell telepíteni.
A járóbeteg szakellátás tekintetében sikerült tisztázni azt, hogy a rendelőintézetek átvétele egy folyamat, nem pedig egy egylépcsős-határnapos kötelezettség, és a fenntartásra vonatkozik, sem a tulajdont, sem a működtetést nem érinti.
A kórházi átalakításokkal kapcsolatban már nem volt ilyen nagy egyetértés,és bár fontosnak tartják a tervezetben említett teljesítménymérést, de az alapbér ehhez kapcsolt csökkentését nem tudják elfogadni, s változatlanul négyelemű jövedelemszerkezetet tud csak elképzelni.
"A 2023. január 1-től bevezetni kívánt teljesítménymérésről semmilyen információnk nincs, tehát elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a hátralévő másfél hónap alatt konszenzusos mérési technikát lehet kidolgozni, valamint fél év alatt ez alapján már valós, és béreltérítéshez kötött értékelést lehet készíteni" - véli a MOK.
A másfél órás tárgyalás után a MOK úgy látja, hogy sok mindenről tudtak tárgyalni, korrigálni, és magyarázatokat is adott Takács Péter egy-egy felvetésre, de érdemi kérdésekben (indikátor alapú negatív béreltérítés, a személyes közreműködés generális felszámolása) az álláspontok nem közeledtek.
"Tehát az államtitkár is kitartott az előterjesztésben leírtak mellett és a MOK elnöksége is egyértelműsítette, hogy a teljesítmény-mérés bevezetésének módját és ütemezését elsietettnek és nem kellően kimunkáltnak tartjuk, és az alapbér ehhez kapcsolt csökkentését visszaélésekre módot adónak, a feudális viszonyrendszert megerősítőnek, egészében és kontraproduktívnak tartjuk. Bár magát az intézményi, és abban az egyéni teljesítmény mérésének előkészítését, kidolgozását, majd megfelelő gyakorlati próba után a bevezetését támogatjuk, de az alapbér negatív eltérítésének kérdésében nem vagyunk hajlandóak kompromisszumra - írják összefoglalójukban a MOK honlapján.
