Sajnos ez nem sikerült. Földi Judit cikkünkre hivatkozva - miszerint a meddőségi kezelések ingyenessége ellenére egyre több magyar pár keresi fel a szomszédos országok lombikintézeteit – arra volt kíváncsi, vajon mi lehet ennek az oka.
A lapunk által megkérdezett cseh és szlovák lombikintézetek szerint a külföldi klinikákon nagyobb eséllyel születnek az ottani kezelésekből gyermekek. A cikkünkben megszólaltatottak azt mesélték, hogy külföldön a vizsgálatok nem futószalagszerűen folynak, több előszűrést végeznek és a szakorvos sokkal több időt szán egy-egy páciensre, mint Magyarországon, a kezeléseknél nincsenek várólisták.
Fotó: Depositphotos
Probléma még az is, hogy a 40 év felettiekkel már nem igazából foglalkoznak a magyar intézményekben. A külön vizsgálatok elvégzése általában magánrendeléseken történik, amely nagyon sokba kerül a pároknak. A kezelések száma ugyan megduplázódott, a vártnál azonban sokkal kevesebb gyermek született az intézetek túlterheltsége és a beavatkozások hatékonyságának romlása miatt.
Ezért Földi Judit arról faggatta a minisztert írásban, hogy
- mikor számolja fel a kormány a meddőségi eljárásoknál is tapasztalható várólistákat?
- miért nem teszi ingyenessé a kormány egyes kapcsolódó vizsgálatokat? (erről cikkünkben nem tettünk említést – a szerk.)
- mit tesz a kormány azért, hogy a meddőségkezelési eljárások során elérje a 2016. évi sikerrátát? (2016-ban a megszületett gyermekek száma 1190, a betegszám 5701 volt, ez több, mint 20 százalékos arány)
- hány fővel emelkedett az átvett intézményekben a személyi állományi létszám 2023-ban 2022-höz képest?
A kérdésekre Rétvári Bence államtitkár parlamenti válaszában kifejtette, hogy a meddőségkezelési eljárásoknál hagyományos értelemben nincs várólista, ugyanis a kezeléseket és a kapcsolódó vizsgálatokat a női páciensek biológiai ciklusainak figyelembevételével lehet csak elvégezni. Mint írja: „A kivizsgálás az első konzultációval kezdődik, azt követően pedig már jellemzően a páciens ciklusától függően, 30-60 nap telik el addig, amíg az IVF-program elindulhat. Ez idő alatt történnek a szükséges vizsgálatok, amelyek már a kezelés részét képezik”.
Rétvári azt is hozzáteszi: az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) januári adatai szerint az országos átlag 62 nap, vagyis ennyi idő telik el a jelentkezés és az első konzultáció között. (Ha azonban ez a 62 nap átlag, akkor ezt azt jelenti, hogy egyes klinikákon ennél jóval több nap is eltelhet, ami már jelentős várakozási időnek számít, azaz egyes helyeken valóban van várólista – a szerk.).
Ezek után Rétvári Bence arra hívja fel a figyelmet, hogy a DK képviselője által felvetett vizsgálatok közfinanszírozott ellátások.
Ám az eredeti kérdésre, miszerint miért menekülnek külföldre a meddő párok külföldre, semmilyen indokot vagy feltételezést nem jelölt meg az államtitkár, tehát továbbra is a külföldi meddőségi centrumokba utazó magyar nők és a külföldi lombikklinikák vezetőinek nyilatkozatára lehet támaszkodni a kérdéssel kapcsolatban.
