Több mint egy éven át tartó közösségi tervezés eredményeként elkészült és november végéig véleményezhető a Római part komplex fejlesztési koncepciója és a sétány szabadtér építészeti dizájnterve - írja a Népszava.
Három tervváltozat is készült:
- egy költséghatékony, de a római-part lelkét tükröző (extenzív) koncepció, amely közepes beruházási igénnyel átmenetet képez
- egy teljes értékű, ideális összeállítású (intenzív)
- és egy kis beavatkozásokból álló, ideiglenes eszközökkel operáló (taktikai urbanizmus) terv között.
A több mint három kilométer hosszú Római part, Budapest egyik legnépszerűbb rekreációs helyszíne, amely a Duna budai partján a Pünkösdfürdő utcától az Aranyhegyi-patakig húzódik. A Nánási út – Királyok útja által határolt több mint 70 hektáros terület egyedi karaktere évtizedek óta csábítja a természetközelbe vágyó fővárosiakat. A különféle használói csoportok között azonban számos konfliktus alakult ki. Ezek feloldására indította el az ellenzéki városvezetés a parti sáv közösségi tervezését.
Ezzel párhuzamosan zajlik a „hivatalos” területi építészeti szabályozás – a DÉSz és DKÉSz – készítése is. Ezek hatályba lépésével a jelenleg érvényes kerületi és fővárosi változtatási tilalmak automatikusan megszűnnek. Hasonló eredménnyel járhat az Országgyűlés jóváhagyására váró építészeti törvény is.
A változtatási tilalom feloldásával megnyílik az út az ingatlanfejlesztők előtt, s ez az eddigiek alapján nem sok jóval kecsegtet.
A parti sáv ingatlantulajdonosai egyáltalán nem érdekeltek a fővárosi önkormányzat által készített római-parti jövőképben szereplő közfunkciók megvalósításában.
Félő, hogy speciális pénzügyi és gazdasági preferenciák híján folytatódik az építészeti szabályozásban és más jogszabályokban rejtőző kiskapuk kihasználása a jelenleg jóval nagyobb profitot hozó – magáncélú – beruházások megvalósítására
– aggodalmaskodik Balogh Kálmán, a civil platform egyik tagja, aki szerint a változtatási tilalom feloldásával erre nagy tér nyílik.
