Az arab beruházó, az Eagle Hills weboldalán semmi sem utal arra, hogy bármi gond lenne a rákosrendezői beruházással. Cikkünk írásakor pontosan ugyanúgy jelentkezhetnek az érdeklődők a megálmodott luxuslakásokért, ahogyan tehették azelőtt, hogy a főváros bejelentette: él az elővásárlási jogával a rákosrendezői területen.
Az első részlet kifizetésére Vitézy Dávid megerősítése szerint megvan a megfelelő forrása Budapestnek, hiába derült ki közben, hogy egy pofonegyszerű jogi ügylettel el lehetett volna hárítani a tervezett beruházás jogi akadályát jelentő elővásárlási jogot, amennyiben észbe kapott volna időben a kormány. Ahogy arról péntek reggeli cikkünkben is írtunk, a főváros valóban egyedüliként élt az elővásárlási jogával:
A megálmodott luxusprojekt terve a levegőben lóg, a rákosrendezői mini-Dubaj pedig egyelőre tetszhalott állapotban van: a terület így elvileg tehát nem áll rendelkezésre, ám a fejlesztő a jelenlegi állás szerint nem adta jelét annak, hogy tudomásul vette volna mindezt.
Egy másik világ
Valamivel több mint 4 ezer kilométerre a rákosrendezői patthelyzettől, az Egyesült Arab Emírségek Sardzsa nevű emírségében minden rendezetten halad, amikor egy szombati napon a szintén az Eagle Hills szárnyai alatt épülő Maryam Island projekt szigetére érkezünk – az igen méretesre tervezett beruházás egyelőre még a kezdeti időszakban jár, a látványtervben szereplő komplexumból egyelőre még csak néhány háztömböt húztak fel.
Fotó: Eagle Hills
Az érdeklődés ennek ellenére óriási, a látogatóközpontban a potenciális vevőket a régióra jellemző, kereskedői lelkesedéssel fogadó értékesítő arról számol be, hogy a lakások döntő többsége már elkelt, még úgy is, hogy a teljes projekt elkészülésének végét 2032 körülre becsüli.
Kérdésünkre a magyarországi projektről nem mond komolyabb részleteket, azt azonban elárulja, hogy a tervek szerint már március-áprilisban megkezdték volna az értékesítést – ő ezt tényként mondja, nem tudni, hogy a rákosrendezői eseményekkel nincs tisztában, vagy egyszerűen csak nem akarja elijeszteni a lehetséges vásárlókat. A magyarországi lakásokra állítása szerint nagy a kereslet, helyiek is érdeklődnek irántuk – azt az értékesítő is elismeri, hogy ebben nagy szerepe van a magyarországi aranyvízumnak, amely bár a jelenlegi állapotok szerint színtisztán ingatlanvásárlással nem megszerezhető, amennyiben valaki egy vállalkozáson keresztül teszi mindezt, megkerülheti a szabályozást.
A Maryam Island jellegét tekintve – nevét figyelembe véve nem meglepő módon – tehát sziget, amely az Eagle Hills víziója szerint egy önálló közösség lesz, a részben berendezetten értékesített lakásokba költözőket boltok, közösségi terek, medencék, játszóterek és parkosított terek várják majd, valamint egy arab piac és egy tradicionális fürdő is a tervezett létesítmények közt szerepel.
Fotó: Klasszis Média/Kollár Dóra
Az utcákon sétálva a februárban még kellemes, 25 fok körüli melegben látszik, hogy a projektben már van élet, kutyasétáltatókkal is találkozunk. Ez egy magyarországi fejlesztés esetében nem lenne újdonság, az Egyesült Arab Emírségekben azonban nincs kultúrája a kutyatartásnak, a nyugati bevándorlók nagyszámú érkezésével mindez megváltozott, és egyre több ingatlanprojekt engedélyezi a négylábúakat.
Sardzsa alapvetően tradicionálisabb emírség, mint a Magyarországon leginkább ismert Dubaj. Ám a hagyományos arab öltözéket viselő helyiek és az Öböl-menti országokból érkezett muszlimok itt is jól megférnek a bevándorlókkal – ez egyébként az ország egészére jellemző. A projekt tiszta, rendezett, és haladgat; galériánkban megnézheti a Maryam Island helyszíni képeit:
Fotó: Klasszis Média/Kollár Dóra
Az biztos, hogy a budapesti mini-Dubaj nem teljesen erre hasonlított volna, ha megépült volna, hiszen a két terület földrajzi adottságai is alapjaiban különböznek. Azt ugyanakkor nem lehet vitatni, hogy anyaországában az Eagle Hills – és egyébként a jóval ismertebb, szintén Mohammed Alabbar alá tartozó, a Burdzs Kalifát is felhúzó Emaar vállalat – magas színvonalon fejleszt jó minőségű ingatlanokat. A kérdés az, hogy szüksége van-e erre Budapestnek? A kormány szerint igen, a főváros szerint viszont biztosan nem, hiszen végül tényleg élt az elővásárlási jogával.
