5p

A hazai ingatlanbefektetési piac forgalma az első három negyedévben 17 százalékkal maradt el a tavalyitól. Az irodapiac „vitte a prímet”, a logisztikai szegmens is meglódult, de csökkent a piacra hozott új lakások száma.

A magyarországi ingatlanbefektetési piac forgalma a 2020-as, 1 milliárd eurós szintet érheti el az idén; elmarad a tavalyitól, és az is látszik, hogy a vártnál tovább tart majd a 2019-es rekordszint újbóli elérése – ismertette Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a november 20-ikai, X. Ingatlanfejlesztés napja alkalmából készített pénteki közleményében.

A legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő egyesület elnöke az összeállításban az ingatlanpiaci tanácsadó és befektető cég, a CBRE adatai alapján közölte, az első háromnegyedévben szűk 700 millió euró volt a befektetési forgalom, csaknem 17 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Mindez azt mutatja, hogy megtorpant az ingatlanbefektetési piac; a koronavírus-járvány után megindul látványos bővülési trendet megakasztotta az ukrajnai háború, az energiakrízis, a világszerte megugró infláció, a gazdasági teljesítmények visszaesése és a szigorodó monetáris kondíciók – sorolta.

Emlékeztett, hogy 2019-ig, 5 éven át töretlen volt a szárnyalás: az ingatlanfejlesztési piac 2019-ben rekord évet zárt, 1,8 milliárd euró körüli befektetési forgalommal, a koronavírus-járvány alatti, 2020-as gyengélkedés után pedig tavaly újra erőre kapott, 20 százalékkal bővült. A kilátások is jók voltak, a lendület azonban most megtört. Ugyanakkor a megtorpanás nem hazai sajátosság, egész Európára jellemző, és a magyar piac továbbra is vonzó célpont, de a szereplők egyelőre kivárnak – jegyezte meg. Elmondta azt is, hogy „a befektetési forgalom mindenhol csökkent a régióban, és bár a lengyel és a cseh piac lényegesen nagyobb, mint a magyar, Szlovákiát és Romániát megelőzzük”. A V4 tagországokat összehasonlítva továbbra is a magyar piacon a legerősebb a hazai tőke jelenléte, amely immár 80 százalék feletti.

„A befektetők 2020-ban a gazdasági korlátozások miatt nehezen tudtak tőkét kihelyezni, ezért arra számítottak, hogy 2022-ben, 23-ban behozhatják a 2020-ban elmaradt üzleteket, ami erős keresleti oldalt, 1,5-1,7 milliárd eurós piacot jelenthetett volna” – mondta.

Úgy fogalmazott, hogy 2024 „száraz év” lesz a piacon, mivel a mostani körülmények között kevés új projekt indul, és 2023-ban a legtöbb területen a már korábban indított fejlesztések kifutnak. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szektor az év első hónapjaiban nagyon erős pozíciót ért el, és az ország gazdasági teljesítménye is erős volt, így jó eséllyel nem lesz olyan hosszú és mély visszaesés, mint a 2008 2009-es volt.

Az energiaárak tartósnak ígérkező magas szintje miatt a fejlesztők és a befektetők is azt keresik, melyik projekt tartogat gazdaságosan üzemeltethető és tényleg jó üzleti lehetőséget hosszútávon – mondta. Ezért a válság egyik pozitív hozadékának nevezte az energiahatékonyság felértékelődését.

Ismertette, hogy a szegmensek között továbbra is az irodapiac „vitte a prímet”. A CBRE harmadik negyedéves jelentése szerint a modern irodaterület 4,176 millió négyzetméterre nőtt szeptember végéig Magyarországon. A növekedésből a harmadik negyedév erőteljesen „vette ki a részét”, hiszen ekkor 82 400 négyzetméter új irodaterületet adtak át.

A keresletnövekedés visszafogottá vált, a bérlők egyelőre kivárnak. A budapesti irodaállomány összességében korszerű, de az energiaköltség most messze az üzemeltetési költség legnagyobb részét teszi ki, akár 70 százalék felett is lehet az aránya, ezért a bérlők egyre inkább keresik az energiatakarékos beruházásokat – mondta az IFK elnöke.

Az irodapiac vitte a prímet (Fotó: Wing)
Az irodapiac vitte a prímet (Fotó: Wing)

A logisztikai szegmens a koronavírus-járvány idején meglódult és szárnyalása azóta is tart, az idei év elképesztő rekord, mind a keresleti, mind a kínálati oldalon – ismertette.

Az ipari ingatlanok területe a harmadik negyedév végére 4,49 millió négyzetméterre nőtt, Budapesten és környékén meghaladta a 3 millió négyzetmétert; tervben van további 453 ezer négyzetméter létesítése, és több mint 200 ezer négyzetméter építés alatt áll – sorolta az IFK elnöke.

A lakáspiacról Takács Ernő elmondta, az új építésű lakások értékesítési száma csökkent az idén, aminek következtében csökken a piacra hozott új lakások száma is. Hozzátette, a parlament döntésére vár az 5 százalékos lakásáfa meghosszabbítása, amely szerint 2024 év végéig megszerzett építési engedély birtokában 2028 év végéig lehet kedvezményes áfával vásárolni az új lakásokat.

Eltűntek a kedvező kamatozású lakáshitelek a piacról, ezért az IFK azt szorgalmazza, hogy az AA, csaknem nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb besorolású új lakások vásárláshoz újra legyen kedvezményes lakáshitelkonstrukció – mondta az IFK elnöke.

Az Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából kihirdetik a X. Hallgatói Ötletpályázat eredményét is. A győztes csapat tagjai 800 ezer forint pénzjutalomban részesülnek és kiutazhatnak 2023-ban a müncheni Expo Real világkiállításra, a második helyezett 500 ezer forint jutalomban részesül, a harmadik helyezett 300 ezer forint pénzjutalmat kap.

(MTI)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!