A lakáspiacot idén, hasonlóan 2023 végéhez egy pozitív lendület jellemzi a makrogazdasági fundamentumok javulásának köszönhetően – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója szerdán online sajtótájékoztatón. Az MNB Lakáspiaci Jelentését mutatta be Nagy Tamás, aki kiemelte, hogy tavaly a negyedik negyedévben a foglalkoztatottság historikusan magas szinten alakult, és a bruttó bérek kétszámjegyű növekedése mellett az infláció visszaszorításával a reáljövedelmek is emelkedő pályára álltak. A javuló fogyasztói bizalom, a kedvezőbb hitelkondíciók és a 2024-től elérhető megújult otthonteremtési támogatások pozitívan hatnak a lakáspiaci aktivitásra.
Fotó: Mfor / Mester Nándor
Közölte, 2023-ban 124 ezer ingatlan adásvétel történt, ez a szám pedig 20 százalékkal marad el az egy évvel korábbi értéktől. Jelezte ugyanakkor, hogy míg tavaly év elején rendkívül alacsony szintre süllyedt, addig a negyedik negyedévre már újra emelkedett a tranzakciók száma, ez a kedvező folyamat pedig 2024 elején is kitartott. Idén az év első három hónapjában – éves összevetésben – Budapesten 55, a vármegyei jogú városokban 41, a falusi csok településein 10, míg országos átlagban 30 százalékkal nőtt az ingatlan-adásvételek száma.
Az MNB igazgatója hozzátette, hogy 2023-ban országos szinten 5,8 százalékos, míg Budapesten 3,4 százalékos áremelkedést tapasztaltak. Ez a pozitív árdinamika idén az év elején is folytatódott: országosan 7,2, Budapesten pedig 6,1 százalékra gyorsult az éves árváltozás.
Az újlakás-piacot értékelve közölte, idén az év elején a fővárosban meghaladta az 1300-at az eladott újonnan épült lakások száma, ami éves összehasonlításban – a tavalyi alacsony bázis miatt – több mint 80 százalékos emelkedés. Ennek a megugró keresletnek is köszönhetően 2024 első negyedévének a végén a fővárosi újépítésű lakások négyzetméterára megközelítette az 1,5 millió forintot, ami csaknem 3 százalékos éves áremelkedésnek felel meg.
Nagy Tamás kitért a hitelpiacra is, ahol idén az év első három hónapjában a kihelyezett lakáshitelek volumene több mint a duplájára emelkedett az egy évvel korábbinak, amikor is az elmúlt évek legalacsonyabb hitelkihelyezése történt. Ezzel együtt ismét emelkedni kezdett a hitelből történő lakásvásárlások aránya, ami idén márciusra 37 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 29 százalékkal.
Az MNB igazgatója a csok pluszról megállapította, hogy miközben a régi csok programokban az új lakás vásárlására, építésére nyújtott hitelek súlya volt magasabb, addig most a csok pluszban folyósított hitelek 86 százalékát használt lakás vásárlására fordítják az érintettek.
Gyermekvállaláshoz kötött a csok plusz program – mondta Nagy Tamás, aki egyúttal rámutatott, hogy azon családok, akik új gyermeket nem vállalnak, ebben a tekintetben kiszorulnak a programból. Az utóbbi családok körében emiatt úgy látja, hogy érdemben romlott a lakásvásárlás lehetősége, hiszen ők vagy nem, vagy csak magasabb hitel kifeszítettség mellett tudnak lakást venni lakáshitel segítségével.
Nagy Tamás szólt a júniustól induló otthonfelújítási programról is, amely az 1990 előtt épült családi házaknál az energiafogyasztás csökkentését célozza. A programba bevont ingatlanok – az MNB vizsgálatai alapján – nagy arányban találhatóak Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Tolna vármegyében, ezért vélhetően ezekről a területekről többen veszik majd igénye a programot.
Az MNB igazgatója kitért az építőipar termelésére, amely szerinte továbbra is kismértékű visszaesést mutat, valamint azt is jelezte, hogy idén 15-16 ezer új lakás épülhet, ami mintegy 16 százalékos visszaesés tavalyhoz képest.
(MTI)
