Az Otthon Centrum első negyedéves országos adatai szerint a panellakások esetében átlagosan 64 nap, a téglalakásoknál 100 nap, míg a családi házaknál 194 nap szükséges a sikeres tranzakcióhoz. Az előző év azonos időszakához képest lakásoknál három napos, a házak esetében nagyjából egyhetes gyorsulás következett be. A regionális különbségek ugyanakkor továbbra is élesek.
A panellakások jelenleg is a leglikvidebb szegmensnek számítanak. Országos átlagban 64 nap alatt kelnek el, ugyanakkor a megyei jogú városokban ennél is gyorsabb, 51 napos értékesítési idő a jellemző.
Ezzel szemben a régióközpontokban 75 napra nőtt az átlag. Budapesten belül is jól láthatók a különbségek: a külső pesti kerületekben 68 nap az átlag érték, ami mintegy tíz nappal hosszabb a budai és belvárosi kerületekben tapasztaltaknál – áll a cég közleményében.
A jelenség hátterében az áll, hogy a nagyvárosok panellakásai az elmúlt évben jelentősen drágultak, több esetben már a téglalakások árszintjét közelítik, ami visszafogja a keresletet és lassítja az értékesítést. A kisebb megyei jogú városokban ugyanakkor mérsékeltebb ár és emelkedési ütem a jellemző – magyarázta a folyamatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Fotó: DepositPhotos.com
A téglalakások piacán az országos átlag 100 nap, de itt is jelentős különbségek tapasztalhatók. A külső pesti kerületekben 79 nap, a megyei jogú városokban 83 nap az értékesítési idő, ami az átlagosnál gyorsabb forgalmat jelez. Ugyanakkor mindkét lokációban a mérsékeltebb árszint élénkebb keresletet generál, hiszen a külső pesti kerületek a főváros belső városrészeihez képest kínálnak olcsóbb árakat, míg a megyei jogú városok a régió központokhoz viszonyítva jelentenek kedvezőbb opciót.
Ezzel szemben a kisvárosokban 131 napra nőtt az értékesítési idő átlaga, ami a kereslet visszafogottságát mutatja. A kisebb városokban a piac hagyományosan lassabb, mert a kereslet is szűkebb, és a vevők is érzékenyebbek az árak alakulására – tette hozzá a szakember.
A leglassabban továbbra is a családi házak kelnek el: átlagosan 194 nap alatt, ami historikusan is magas szintnek számít. Budán ez az érték 215 napra nőtt, ami több mint duplája a két évvel korábbi szintnek, míg a községekben 204 nap az átlag, vagyis a két érték lényegében már azonos idősávba került. A külső pesti kerületekben és a megyei jogú városokban ennél kedvezőbb ugyan a helyzet, de itt is jelentős szórás tapasztalható. A folyamatok hátterében strukturális tényezők húzódnak meg. A korszerű, jó állapotú házak ára sokak számára megfizethetetlen, miközben a régebbi, gyengébb energetikai állapotú ingatlanok esetében (jellemzően a régi kádárkockák) a rezsiköltségek bizonytalansága vagy a felújítással járó magas költségek tartják vissza a vevőket.
Összességében az első negyedéves adatok alapján az ingatlanpiac csak minimálisan gyorsult. Rövid távon nem várható érdemi változás a tranzakciós időkben, ugyanakkor az év második felében az állami támogatások, az energetikai korszerűsítések és a rezsiköltségek alakulása döntheti el, hogy a piac a gyorsuló vagy a lassuló irányba mozdul-e el.
