„A XIII. kerületben 105 százalékkal nőtt a választék, idén július végén több mint 1700 új lakást hirdettek eladásra” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Amint arról az Mforon is beszámoltunk, a lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint az idei első félévben Budapest 2224 új lakásának 83 százaléka négy kerületben épült fel: a X. kerületben 832, a XIII. kerületben 476, az I. kerületben 277, a XI. kerületben 272 új lakást vettek használatba.
„A koncentráció továbbra is erőteljes, a lakásépítések döntő többsége néhány kerülethez és nagy projektekhez kötődik, aminek kapcsán kérdés, hogy a helyi infrastruktúra milyen mértékben tudja tartani a lépést az ingatlanfejlesztéssel” – mondta Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Balogh hozzátette: az egy évvel korábbinál jóval több új lakást hirdetnek eladásra többek között a X. és a XVIII. kerületben is, itt 52 és 107 százalékos növekedés következett be. A vidéki nagyvárosok közül Szegeden 106 százalékkal, Debrecenben pedig bő 50 százalékkal nőtt az új építésű ingatlanok kínálata.
Két kerületben épülhet az új lakások háromnegyede
A KSH adatai szerint az első félévben a megyei jogú városok közül háromban adtak át 100-nál több új lakást: Székesfehérváron (217), Kecskeméten (154) és Szegeden (122).
„Több olyan megye is van, amelyek kiemelkedő növekedést értek el – 50 százalék felett bővült a lakásépítések száma Fejér, Komárom-Esztergom, Tolna, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád-Csanád megyékben is – sőt, Tolnában a növekedés több mint 12-szeres volt – igaz, hogy ez még így is csak 210 lakást jelentett egy félév alatt, amiben talán a Paks II. beruházáshoz kapcsolódó építkezéseknek lehetett köze” – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Ami a kiadott építési engedélyeket illeti, a megyei jogú városok közül kiemelkedik Kecskemét, Nyíregyháza és Debrecen, 578, 498 és 349 engedélyezett lakással. A megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplénben, Komárom-Esztergomban és Bács-Kiskunban a legnagyobb arányú a növekedés. Borsodban a tavalyi első félében 81 engedélyt adtak ki, idén 235-öt; Komárom-Esztergomban 183-ról 452-re emelkedett a kiadott engedélyek száma, Bács-Kiskunban pedig 370-ről 864-re.
Fotó: Klasszis Média / Mester Nándor
Budapesten az építési engedélyek háromnegyede a XIII. és a IX. kerületre koncentrálódik: előbbi kerületben 2561, utóbbiban 2364 lakás építését tervezik.
Molnár szerint biztató, hogy 2023 első fél éve óta az idei első félévben adták át a legtöbb új lakást, de a lakásépítési engedélyek országos számánál már láthatóak a lassulás jelei: a második negyedévben az elsőnél érdemben kevesebb, 7 297 új engedélyt adtak ki.
„A kulcskérdés továbbra is az ár lesz, amit a kereslet élénkülése is felfelé hajt,
eközben az uniós források beérkezésével várhatóan meginduló építőipari fellendülés és a beharangozott bérlakásépítési program a kapacitások szűkülése következtében kínálati oldalról is árnyomást generálhat” – mondta az MGFÜ elemzője. Kiemelten fontosnak tartja, hogy a lakáspolitika a jövőben minél célzottabbá váljon, a felépülő lakások megvásárlása vagy akár a szintlépés (használt lakásból új lakásba költözés) a társadalom minél szélesebb köre számára legyen elérhető.
Az optimális lakásszám fele épülhet meg idén
Regős szerint hiába nőtt 22 százalékkal az épített lakások száma az első félévben országosan, ez még mindig nem elég magas szám. „Ha csak a 22 százalékos bővülés jellemzi az év egészét, akkor kevesebb mint 15 ezer lakás épül fel az idén, ami az optimálisnak még mindig csak nagyjából a fele” – mondta a Gránit Alapkezelő közgazdásza.
Molnár szerint az ország egészében látható a lakásépítési fordulat: várakozásai szerint idén a tavalyinál érdemben több, akár 15-17 ezer lakás is felépülhet. Jövőre pedig már a Lakhatási Tőkeprogram keretében meginduló projektek esetében is megkezdődhetnek a tömeges átadások.
A kormányzat által tervezett bérlakásprogram Regős szerint is pozitívan hathat a lakásépítésekre, bár ez nem az idei, hanem inkább a következő években jelenthet átadott lakásokat. „Az persze nagyon nem mindegy, hogy a lakásépítések milyen áron történnek meg, ez gátat szabhat a keresletnek is” – tette hozzá.
Balogh szerint a kereslet ott tolódik el az új építésű lakások irányába, ahol a vásárlók kedvező hitelfeltételek mellett közel ugyanannyiért tudnak új lakást vásárolni mint használtat. A legnagyobb fordulat az új építésű családi házak piacán történt, ahol a kereslet éves összevetésben több mint 30 százalékkal nőtt, miközben az új lakások iránti érdeklődés is közel 10 százalékkal emelkedett. „A kereslet ilyen jellegű élénkülése jelentősen növelte a beruházási kedvet is az építési vállalkozók részéről” – mondta az ingatlan.com elemzője.
