A fenti hízelgő adat ellenére szó sincs arról, hogy Magyarországon más szempontokból is kedvező lenne a helyzet a tudomány, a technológia és az innováció terén. A hazánkhoz hasonló népességű Csehországban például 25 százalékkal több embert alkalmaznak kutatási-fejlesztési feladatokra, mint nálunk, a szintén a magyarországihoz hasonló népességű Görögországban pedig másfélszer annyit. Ráadásul a k+f területén dolgozó alkalmazottaknak Magyarországon szűk harminc százalékát foglalkoztatja csupán az üzleti szféra, míg Csehországban több mint a felét.
Ami pedig a k+f kiadásokat illeti, ott hazánknak semmi oka a büszkeségre. Egy 2004-es adat szerint Magyarország csupán GDP-je 0,89 százalékát költötte kutatásra és fejlesztésre, ez pedig még a felét sem éri el az EU-átlagnak (1,90 százalék), olvasható a Világgazdaságban.
Jó a magyar ipar high-techben
Magyarország azon kevés EU-tagállam közé tartozik, ahol a csúcstechnológiát képviselő ipari export a teljes kivitel több mint egyötödét adja. E szerint hazánk Japánnal van egy szinten(!), s a velünk együtt csatlakozott államok mindegyikét megelőzi, írja a Világgazdaság.
