Hosszú évek óta furdalja az oldalamat, mit is ért Vitányi István fideszes parlamenti képviselő 97 600 Mol-részvényen. Darabszámot vagy forintot? S ha forintot, akkor névértéket vagy piaci értéket? Egyáltalán nem mindegy. Az eltérés több százmilliós lehet, tekintve, hogy a 125 forintos névértékű papírok e sorok írásakor 4000 felett cseréltek gazdát a Budapesti Értéktőzsdén.
Vitányi 1998 óta következetesen szerepelteti a 97 600-as számot az adott évi vagyonnyilatkozataiban, azóta, hogy képviselő. Hogy 27 éve senkinek nem jutott eszébe szólni neki, az jelzi ennek az intézménynek a jelentőségét.
Emlékszem, milyen nagy szám volt, amikor a rendszerváltás után először ismerhettük meg a „negyven év után” első demokratikusan megválasztott Országgyűlésben ülők vagyonnyilatkozatát. Akkor még az újdonságok eleinte szokásos csetlésének-botlásának tudtuk be, hogy nem mindegyik rubrikában az vagy úgy szerepelt, mint ahogyan annak kellett volna. Azt ugyanis rendszerváltó lelkesedésünkben fel sem tételeztük, hogy a parlament szentélyébe bekerült honfitársainknak bármilyen érdekük is fűződne az anyagi helyzetük eltussolásához...
Erős a gyanúm, hogy azóta ez az attitűd – nevezzük etikus megközelítésnek – erősen romlott. Gyanúm, mert bizonyítani nem tudom, hogy bárki is hamis, vagy finomabban szólva: nem a valóságnak megfelelő, vagy ahhoz legalább közelítő adatokat írjon be.
És nem azért, mintha annyira bonyolult lenne értelmezni az egyes rubrikákat. Bár kétségtelenül tudnék ennél egyértelműbb megjelenítést is, azért az több mint szokatlan, hogy miközben az életünkben az utóbbi három és fél évtizedben oly sok és szélvészgyors változás, innováció történt, a parlamenti képviselői vagyonnyilatkozatok blankettája tök ugyanúgy néz ki 2026-ban, mint 1991-ben. De azért például az „Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.” feltüntetésére szolgáló részben szereplő két sor, a „megnevezés”, valamint a „névérték, biztosítási összeg” nem kéne, hogy tanult embereket ekkora kihívás elé állítson.
Fotó: Parlament
Amiből az is következik, hogy ha valamiért, akkor a nem megfelelő képviselő vagyonnyilatkozatokért speciel nem a regnáló kormány (esetünkben az Orbán-kabinet) a ludas, hanem mindenki jobbról és balról – MDF-estül, SZDSZ-estül, MSZP-stül, DK-stul, Kisgazdapártostól és KDNP-stől (remélem senkit nem hagytam ki) –, akinek a képviselői a kormányrúdhoz kerülve kezdeményezhették, vagy elfogadtathatták volna az átláthatóbbságot célzó változtatásokat.
Mondhatni tehát, ebben tökéletesen megteremtődött a nemzeti konszenzus.
De jó lenne, ha ez a nagy egyetértés más, fajsúlyosabb kérdésekben (például egészségügy, oktatás) is megvalósulna! Vagy ha már a képviselői vagyonnyilatkozatoknál, akkor legalább pozitív értelemben. Azaz ne csak annak legyen szankciója, mint most, vagyis ha egy képviselő nem nyújtja be az előző évi vagyonnyilatkozatát a január 31-ai határidőig, akkor nem részesülhet javadalmazásban, és nem gyakorolhatja a képviselői jogait. Hanem annak is, ha azt nem megfelelően és ami a lényeg, nem valósághűen tölti ki.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
