Egy hónappal a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti (EP) választás után, július 3. és 8. között a Republikon Intézet pártpreferencia kutatást végzett 1000 fő megkérdezésével, amely az alábbi eredményt hozta:
A közel 45 százalékos EP választási szerepléshez képest jelenleg a válaszadók 41 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP-re, ami a teljes népesség 31 százaléka. Nem, hogy a kormánypártok többletre tettek volna szert, még kis mértékben vissza is esett a támogatottságuk, áll az intézet lapunkhoz is eljuttatott közleményében.
Emlékeztetnek: a 2024 júniusi választás győztese alapvetően a Fidesz-KDNP, hiszen ők küldik a legtöbb képviselőt az EP-be, és számtalan település vezetését adják, hiába esett vissza a pártszövetség népszerűsége az elmúlt két évben. A 2022-es országgyűlési választás után is taroltak a kormánypártok a felmérésekben, míg a népszerűségük csökkenni nem kezdett néhány hónappal később.
Jelenleg azonban úgy tűnik, a választók számára sem egyértelmű, ki a 2024-es duplaválasztás igazi győztese, és a győzteshez húzás (azok a pártok, akik jól szerepeltek a választáson, általában a kutatásokban is többletre tesznek szert) nem állapítható meg a Fidesz-KDNP esetében.
Fotó: Facebook/Magyar Péter
A Tisza Párt nagyon jól szerepelt a választáson, a szavazatok közel 30 százalékát kapta EP listájuk.
Az elmúlt hónapban minimális többletre is szert tettek, jelenleg a pártválasztók 31 százaléka szavazna a pártra, és a teljes népesség 23 százaléka.
Ez a mindössze 1,5 százalékpontos többlet a választási eredményhez képest még nem mondható győztes húzásnak, de tény, hogy ezen a választáson a semmiből jövő Tisza Párt és Magyar Péter aratták a legnagyobb relatív sikert, állítja az elemzés.
A Mi Hazánk önálló listán EP-mandátumot tudott szerezni, június 9-én a szavazatok közel 7 százalékát kapta.
Jelenleg a pártválasztók 5 százaléka szavazna a pártra, ami két százalékponttal elmarad az EP szereplésétől, de továbbra is eléri a parlamenti küszöböt.
A teljes népesség 4 százaléka voksolna rájuk.
A DK-MSZP-Párbeszéd szövetség a választáson a szavazatok 8 százalékát szerezte meg, miután a választás előtti hónapokban visszaesett a támogatottságuk. A három párt megállapodása alapvetően 2026-ra is vonatkozott, azonban az összefogás jövője ebben a formában megkérdőjeleződött az elmúlt hetekben, a résztvevő pártok politikusai a választási eredmény tükrében újragondolják 2026- os terveiket. Ezért ebben a kutatásban a három pártot is külön mérték.
A DK a pártválasztók 7, a teljes népesség 5 százalékának szavazatára számíthat jelenleg, bejutna a parlamentbe, az MSZP-re a pártválasztók 3, a teljes népesség 2 százaléka szavazna, a Párbeszéd támogatottsága nem érte el az egy százalékot.
Ez összesen a pártválasztók 10, a teljes népesség 7 százalékának szavazatát jelenti a három párt részére, ami valamivel magasabb, mint az EP-eredmény, azaz külön indulva jelenleg többen szavaznának a három pártra összesen, mint egyben, viszont egyedül a DK jutna mandátumhoz, állítja a Republikon.
Az MKKP jellemzően jobban szerepel közvélemény-kutatásokban, mint a választásokon, ez most is így alakult.
A Kutyapárt EP-listája a választáson 3,6 százalékot ért el, ezzel szemben a jelenlegi válaszadó pártválasztók 6 százaléka állítja, hogy az MKKP-ra szavazna, ami a teljes népesség 4 százaléka.
A Kutyapárt, bár nem jutott be az EP-be, a 12. kerület polgármesterét és testületét adhatja, a kilencedik kerületben nyert az általuk támogatott polgármester-jelölt, és a fővárosi közgyűlésbe is bejutottak, így eddigi pozíciójukhoz képest sikeresen szerepeltek a választáson.
A Momentum valamivel több szavazatot kapott az EP választáson, mint a Kutyapárt, de összességében rosszul szerepelt, ez a jelenlegi közvélemény-kutatásban is látható. A pártválasztók 4, a teljes népesség 3 százaléka szavazna a párta, nagyjából a választási eredményükkel összhangban.
A Momentum reagált a leggyorsabban a választási eredményre, Donáth Anna és az elnökség lemondott, és a választmány Tompos Mártont választotta pártelnöknek. A konzekvenciák gyors levonásának köszönhetően a párt lépéselőnybe kerülhet a 2026-os stratégia kialakításában is, és következetességük a választók szimpátiáját is magával hozhatja a későbbiekben, véli a Republikon.
A választáson induló mikropártok közül a Jobbik és az MMN tudta elérni a pártválasztók körében 1 százalékos támogatottságot az új kutatásban, de a teljes népességben 0 százalék a támogatottságuk. A mikropártok méretükből fakadóan nehezen felmérhetők, így nem érdemes különbséget tenni az 1 és 0 százalékos pártok között. Az LMP teljesen lenullázódott a választást követően, bizonyára megütötte a pártot, hogy összefüggésbe került a Fidesszel, különösen Szentkirályi Alexandra visszalépése után. Vona Gábor 2RK pártja és a MEMO is 0 százalékon áll.
A bizonytalanok aránya 26 százalék.
Az elkövetkező időszak többek között a pártrendszer átalakulásáról és a 2026-os tervezésről fog szólni. Az elemzés szerint két fontos kérdés merül fel ezzel kapcsolatban.
Az egyik, hogy ki, milyen formában fogja képviselni a jelentős számú baloldali szavazót 2026-ban, a másik, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt országos szervezetté tudja-e szervezni magát 2026-ra készülve, és ha igen, hogyan kíván nekifutni a kormánypártok felé lejtő többségi választási rendszernek.
Bár nem közvetlenül 2026-ról szól, fontos kérdés, hogy mi történik Budapesten, beleértve a főpolgármester-választást övező mizériát és a megalakuló közgyűlés működését vagy működésének hiányát is. Országszerte különös helyzeteket szül az önkormányzati választás és a hivatalba lépés közötti hiátus, a következő önkormányzati ciklus kezdete várhatóan nem lesz mindenhol zökkenőmentes.
Az új EP felállása, a magyar soros elnökség és a fontos külföldi választások, különösképpen az amerikai elnökválasztás biztosítja, hogy a politika iránt érdeklődők nem fognak unatkozni az év második felében sem, írja a Republikon.
