2024-ben az Országgyűlés összesen 91 törvényt, 29 határozatot hozott, 141 interpellációt tárgyalt, emellett 251 azonnali kérdést és 2861 kérdést válaszoltak meg a honatyáknak a kormánytagok. Az összesen 184 darab, az elmúlt évben benyújtott törvényjavaslat közül 13 sorsa még nem dőlt el, ebből hatot a kormány, kettőt kormánypárti, ötöt pedig ellenzéki képviselők terjesztettek a Tisztelt Ház elé.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Az elfogadott törvénymódosítások közül tavaly kettő is a megalkotásakor gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvény módosítása volt. Az elsőt június közepén szavazta meg a parlament, ebben a legfontosabb módosítás az volt, hogy a Novák Katalin államfő és Varga Judit igazságügyi miniszter bukását hozó kegyelmi botrány után a köztársasági elnök már nem adhat egyéni kegyelmet gyermek sérelmére elkövetett, sarkalatos törvényben rögzített szándékos bűncselekmények esetén.
A második módosítás a legfőbb ügyész megválasztásának, valamint a bírák kinevezési és nyugdíjazási szabályainak módosítását mondta ki.
Így az Alaptörvény a 2012. január 1-jei hatályba lépése óta eltelt 13 évben összesen már 14-szer módosult.
Mindent visz a kétharmad
Az nem meglepő, hogy a Ház csak a kormányzat vagy kormánypárti képviselők által benyújtott törvénymódosító indítványokat fogadott el.
Az előterjesztések közül számos a gyermekvédelmi rendszer szigorítását vagy a lemondott köztársasági elnökök juttatásoktól való megfosztását célozta – utóbbiak természetesen ellenzéki térfélről.
Az összesen 149 darab határozati javaslatból az Országgyűlés által elfogadott indítványokat kormánytagok, országgyűlési bizottságok nyújtották be, tehát a minta nagyon hasonló a törvényjavaslatokhoz, ami a kétharmados kormánypárti többség ismeretében nem meglepő. Az országgyűlési határozatok sokszor csak technikai jellegű döntések, például mentelmi ügyek, bizottsági tagok személyében bekövetkezett változások, elfogadott beszámolók.
A kormány az emlékévekre vonatkozó határozatokat is ilyenekben jelöli ki. Így az Országgyűlés határozatai értelmében 2025 és 2026 a Magyar Tudomány Éve, 2025 Klebelsberg Kunó-emlékév, illetve szintén 2025 Jókai Mór-emlékév. Két országgyűlési döntést azonban ki kell emelni: Novák Katalin lemondásának elfogadását és Sulyok Tamás államfővé kinevezését is határozati formában hagyta jóvá a Ház még február végén.
A frissen megválasztott államfőről később a Demokratikus Koalíció (DK) derítette ki, korábban, ügyvédként zsebszerződéses földmutyikkal állhatott kapcsolatban. Sulyok Tamást akkor emiatt széles körű ellenzéki támadás érte, ám ahhoz, hogy elindíthassák az elnöki széktől való megfosztását, a parlamentnek kellett volna kétharmados döntéssel határozatot hozni, ami természetesen nem lett meg.
Míg 2023-ban hét politikai nyilatkozattervezetből kettőt fogadott el a Ház, addig a mögöttünk hagyott évben viszont a három benyújtott javaslatból egyet sem. A nemzeti Zöld Minimumról, illetve az Alekszej Navalnij haláláról szóló nyilatkozattervezeteket a Párbeszéd terjesztette elő, a parlament plenáris ülése azonban nem tárgyalta őket. A Georgiában tartott parlamenti választások tisztaságát súlyosan érintő körülményekről szóló nyilatkozattervezetet a DK nyújtotta be december 12-én, ennek sorsa egyelőre nem dőlt el, bár sejthető, mi vár rá.
Fotó: MTI / AP / Denyisz Kaminyev
Az elfogadott törvényjavaslatok közül rögtön az I. számút érdemes is megemlíteni: ezt már Sulyok Tamás írta alá, és ez a svéd NATO-csatlakozás magyarországi ratifikációját mondta ki. Ez volt szükséges ahhoz, hogy a skandináv állam végleg a nyugati katonai szövetség tagjává válhasson.
A törvénygyár ezt követően viszonylag csendben üzemelt. Ennek egyik oka az volt, hogy az Orbán-kormány – a korábbi gyakorlatával ellentétben – csak ősszel terjesztette be a következő évi költségvetést. A hivatalos indoklás szerint azért, mert meg akarták várni a november 5-i amerikai elnökválasztás végeredményét. Valójában ez nem volt igaz, mint kiderült, a kabinet már október 31-én áldását adta a „békeköltségvetésre”, amit a parlament végül december 20-án fogadott el.
A kormány 2025-re azzal számol, hogy a gazdasági növekedés 3,4 százalékos, a GDP-arányos hiánycél 3,7 százalékos, az infláció pedig 3,2 százalékos lesz.
A büdzsénél sokkal nagyobb visszhangot váltott ki viszont a választási törvény megváltoztatása, ami a (különösen a fővárosi és Pest vármegyei) választókerületek átszabásáról szólt. A törvénymódosítás értelmében az ország demográfiai térképének átalakulása miatt Budapesten az eddigi 18 helyett 16 választókerület lesz, míg Pest vármegyében 12 helyett 14 egyéni választókerületi képviselőt választhatnak a szavazópolgárok 2026-tól.
A törvényjavaslat elfogadásának egy része minősített többséget (a jelenlevő képviselők kétharmadának igen szavazata) igényelt, más részei egyszerű többséget, így december 17-én a parlament el is fogadta az indítványt.
Kis öröm is öröm: kedvezményes adózású lakhatási támogatás
Fentieken túl összesen két politikai vitanapot is kezdeményeztek a honatyák a parlamentben. A 2007-2032. évekre vonatkozó „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia végrehajtásáról szóló vitanapot a DK, az MSZP, a Momentum, a Párbeszéd és az LMP összesen 46 képviselője indítványozta. (A házszabály szerint a vitanapot meg kell tartani, ha azt legalább a képviselők egyötöde kezdeményezi.) A 18 évvel ezelőtt megalkotott stratégia célja a gyermekszegénység csökkentése, a gyermekek esélyeinek javítása volt. Az április közepén megrendezett parlamenti vitanapot elsősorban amiatt tartották, hogy felmérjék, hogyan áll a megfogalmazott feladatok és célok megvalósítása. Másodsorban, hogy értékeljék, ellenőrizzék a dokumentumban és az adott időszakra vonatkozó kormányzati cselekvési programban foglalt feladatok végrehajtását.
A másik politikai vitanapot szintén összesen 44 ellenzéki képviselő kezdeményezésére rendezték meg, ehhez már csatlakoztak a Jobbik és a Mi Hazánk képviselői is. A lakhatási válsághelyzet megoldásáról és a lakhatási nehézségekkel küzdő magyarok megsegítéséről szóló vitanap címe magáért beszélt. Célja az egyre súlyosabb bérlakáshelyzet megoldásának elősegítése bérlakásépítéssel, az üresen álló állami és önkormányzati lakások rendszerbe történő bevonásával és az albérlettámogatási rendszer bevezetésével. A november végén megtartott vitanap végül részleges sikert is hozott, hiszen a munkaadók januártól havi 150 ezer forintos, kedvezményes adózású lakhatási támogatást is kínálhatnak alkalmazottaiknak, amit albérleti díj kifizetésére vagy lakáshitel-törlesztésre lehet fordítani.
Lapunk az utolsó 2024-es parlamenti ülésnapon képviselőket szólaltatott meg arról, hogyan értékelik a mögöttünk hagyott évet:
