A Népszava cikke szerint a kegyelmi botrány nyomán elfogadott, a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek pszichológiai alkalmassági vizsgálatát előíró új kormányrendelet csak a közalkalmazottakra vonatkozik majd.
A lap Meleg Sándort, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnökét kérdezte az ügyről, aki elmondta, közalkalmazottak a gyermekvédelmi rendszerben Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF) tartozó intézményekben dolgoznak. A gyermekotthonok 2 százaléka az SZGYF-hez köthető, 17 százaléka viszont egyházi, 1 százaléka egyéb nem állami fenntartású.
A nevelőszülői hálózatnál viszont az egyházi, illetve egyházi kötődésű civil fenntartókhoz tartozik a férőhelyek 98,6 százaléka, állami működtetésű nincs is. Márpedig a vitatott kormányrendelet a pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz köti a nevelőszülői hálózatot működtető intézmény vezetőjét is.
A szigorítást egyébként a "gyermekvédelmi" törvény alapján ki lehetett volna terjeszteni a nem állami szektorra is, mégsem ez történt. A pszichológiai alkalmasság feltételei között szerepel többek között a „kiegyensúlyozott pszichés állapot”, az „életkornak megfelelő érettség”, az átlag feletti érzelmi-indulati kontroll, illetve intelligencia, valamint az „átlagos alkalmazkodási képesség”. Feltétel, hogy az illető élettörténete mentes legyen „a kóros függőségektől (például játékszenvedély, alkoholfüggőség, drogfüggőség)”, az öngyilkossági kísérlettől, illetve a szexuális devianciáktól, amiről viszont nem tudni pontosan, hogy mit jelent.
Ugyan a kegyelmi botrányt kirobbantó ügy egy állami fenntartású intézményhez köthető, az ügy több szálon is köthető a református egyházhoz: Balog Zoltán püspök lehetett az, aki a kegyelmi kérvény aláírását javasolta Novák Katalinnak, a kegyelmet kapott K. Endrét pedig presbiterré választották szabadulása után.
