Az I. kerületi Attila úton például igencsak óvatosan kell a járdán közlekedni, mert szélsebesen süvítenek el mellettünk az elektromos rollerek és a különböző típusú és nagyságú, bérelhető Segway-ek, amelyek óriási üzletet jelentenek a hazai turizmusnak és lehetővé teszik a mikromobilitást. (Mindez persze nem vigasztalja azokat, akik számára elég egy rosszul időzített lépés, és a kórházban találják magukat.) A romkocsma-negyedben viszont nincs annyi eletromos rolleres, mint mondjuk a hidakon, a Budai Vár környékén vagy a Tabánban, mert ott rendszerint annyi hely sincs, hogy az emberek gond nélkül közlekedjenek a keskeny járdán.
KRESZ-módosítás készül
Ahogy a Várnegyed című kerületi lap is megerősíti, manapság nagyon népszerű az elektromos roller, a kerékpár és más, mikromobilitást levetővé tevő eszköz, mert ezek gyorsak és nem kell utánuk parkolási díjat fizetni. De használatukra ugyanúgy vonatkoznak a közlekedési szabályok, amelyeket nem mindenki tart be.
A most készülő KRESZ-módosításban a mikromobilitási eszközöket is szabályozni fogják. „A rollereket két kategóriába sorolják: a kis teljesítményűekre vonatkozó szabályok hasonlóak lennének a kerékpárokéhoz, vagyis a járdán akkor közlekedhetnek, ha nincs a helyszínen kijelölve bicikliút, de itt is csak legfeljebb tíz kilométeres óránkénti sebességgel, a járda telítettségének függvényében mozoghatnak. A 25 kilométeres óránkénti sebességnél többre képes nagyrollerek segédmotoros kerékpárnak fognak minősülni, vagyis kötelező lesz a jogosítvány és a sisak megléte, valamint csak közúton lehet velük közlekedni” – derül ki az új koncepcióból.
Fotó: Depositphotos
Mi lesz a bérbeadókkal?
A rendszám megint más kérdés. A készülő szabályozás szerint az a jármű, amin ülés van, segédmotoros kerékpárnak minősül. A Vár vonzáskörzetében gyakran látni széles kerekű ülőrollert vagy ogremobilt és MonsteRoller elektromos robogót is. De azokat az elektromos járműveket, amelyek például 60 vagy akár 90 kilométeres óránkénti sebességre képesek, a jogszabály teljes mértékben ki fogja zárni a közutakról – olvasható a kerületi magazinban.
Itt pedig felmerül a kérdés, hogy mi lesz azokkal a turisztikai szolgáltatókkal, akik ezeket a járműveket jó pénzért bérbe adják, sőt, meglétüket plusz szolgáltatásnak tekintik?
Nem csak a turisták körében divatos
Az elektromos rollerek nyújtotta szabadságot és mobilitást egyre több munkába igyekvő próbálja kihasználni. A parkolóhelyek hiánya, illetve drága volta arra készteti a minisztériumok, hivatalok és üzletek dolgozóit, hogy kerékpárral vagy rollerrel is közlekedjenek. A mikomobilizáció tehát egy megállíthatatlan folyamat. Csak éppen a száz-százötven éves házak és a meglévő járdák nem alkalmasak arra, hogy az új közönséget kiszolgálják. Van, ahol még kerékpárút sincs kijelölve, a járófelületek pedig néhol igen keskenyek. Vagyis bőven akad megoldandó feladat. (Nem beszélve a szintén a járdán száguldó ételfutárokról, akiknek szintén nincs könnyű helyzetük, mert legálisan nem hajthatnak a buszsávban, biciklisáv pedig nincs mindenütt kijelölve.)
Budapesten egy népszerűbb e-roller modell esetében az éves biztosítási díj 8 876, illetve 24 337 forint között alakul öt biztosító ajánlata alapján. Az összeg attól függ, hogy milyen típusú járműről van szó.
A tapasztalatok szerint viszont kevesen kötnek biztosítást, aminek az lehet az egyik oka, hogy még a közlekedők számára sem mindig egyértelmű, kell-e járműveiket biztosítani – tudtuk meg a Grantistól. Nem mintha ez befolyásolná az esetleges balesetek gyakoriságát, illetve súlyosságát.
