Nem olyan meglepő, hogy a hét utolsó munkanapja, különösen nyáron, sokak számára igazi kínszenvedés. Részben ezért, vagyis az alkalmazottak hatékonyságának növeléséért, részben pedig testi-lelki jóllétük, ezzel együtt a munka és magánélet közötti egyensúly megteremtésének elősegítésére az Egyesült Államokban és a világ számos országában a vállalatok egy része júniustól szeptemberig átáll nyári munkarendre. A Summer Fridays időszakos bevezetése lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy több időt tölthessenek családjukkal, szeretteikkel akkor, amikor a nappalok forrók és hosszúak, a gyerekeknek pedig iskolai szünet van.
Mit takar a Summer Fridays elnevezés és hogy működik a gyakorlatban?
Viszonylag kevés munkáltató engedheti meg magának, hogy ”jófejségből” a nyári hónapokban heti egy napnyi munkát csak úgy elengedjen, vállalva a profitkiesést, a forgalomcsökkenést és az ezekkel járó gazdasági-versenypiaci következményeket. Erre is akad példa, de a nyári munkarend bevezetése jellemzően nem ezt jelenti. Sokkal inkább azt, hogy egy kompromisszumos megoldás, leggyakrabban a munkaidő átszervezése révén bizonyos munkakörben dolgozók számára megteremti annak lehetőségét, hogy a hét utolsó munkanapja részben vagy teljesen szabad legyen. Vagyis a nyári munkarend, a Summer Fridays jól hangzik, de a legritkább esetben adják ingyen. Lényegében a munkaidő tömbösítését takarja: a pénteket előre le kell dolgozni, a ledolgozott túlórákat lehet “kivenni” a hét utolsó munkanapján. Erre többféle gyakorlat létezik.
Akad olyan vállalat, ahol a klasszikus, 8 órás munkarendben dolgozók a hét négy napján 9-10 órát húznak le, cserébe kivehetik a péntek délutánt vagy az egész napot. Néhány munkáltató csavart egyet a dolgon: az alkalmazottak egy része az egyik héten, a másik pedig az azutánin “esik ki a munkából”, így nem fordulhat elő, hogy leáll a működés, mert mindenki egyszerre veszi ki a szabadnapját - ez különösen a szolgáltatásorientált cégek esetében szempont. De olyanra is van példa, hogy két héten keresztül heti négy napig 9 órás "műszakot" teljesítenek a dolgozók, cserébe szabad a péntekjük. Kéthetente.
Fotó: Depositphotos
Nyilvánvaló előnyök és a hátrányok
A már említett dolgozói jóllét, a munka és magánélet egyensúlyba hozása, valamint a motiváció és teljesítményfokozás mellett a Summer Fridays bevezetése mellett szóló érv lehet az is, hogy elkerülhető vagy elodázható a kiégés: az extra szabadidő elvileg biztosítja a fizikai és mentális kikapcsolódás és feltöltődés lehetőségét. Emellett növelheti a vállalat iránti elkötelezettséget, mert a munkavállalók úgy érezhetik, hogy lehetőséget kapnak munkaidejük átszervezésére.
A nyilvánvaló előnyök mellett a nyári munkarend hátrányait is érdemes megemlíteni, mert ez a lehetőség nem mindenki számára Jolly Joker. Az iskola-munkahely-otthon szentháromságban lavírozó szülők egy részének már a napi plusz egy munkaóra is kivitelezhetetlen lehet, különösen, ha az ingázással töltött időt is hozzá kell adniuk. A hajszolt munkatempó, a kapkodás – hogy sikerüljön előre ledolgozni a háromnapos hétvégét – kontraproduktív lehet: növelheti a hibázás kockázatát és idejekorán kiégéshez vezethet.
Nem mindenki számára adott ez a lehetőség
A világ számos országában jelen lévő Gartner tanácsadó cég 2023 novemberében készült felméréséből az derül ki, hogy Amerikában tavaly az alkalmazottak 13 százaléka választhatta a rövid nyári munkahetet - számolt be róla a CNN Online. Olyan nagyvállalatok tették lehetővé ezt alkalmazottaik számára, mint az IBM, az Estée Lauder vagy a Viacom.
A Mercer HR-tanácsadó cég 2023-as felmérése ennél valamivel optimálisabb képet fest: a megkérdezettek 19 százaléka állította, hogy nyári munkarendben dolgozhatott. Ám figyelembe véve, hogy 2019-ben az észak-amerikai szervezetek 55 százaléka kínálta fel alkalmazottai számára ezt a lehetőséget, mindkét adat jelentős visszaesésről árulkodik. Akkor is, ha csak hozzávetőlegesek. A Summer Fridays szárnyalásának széles körben a koronavírus-járvány hatására bevezetett rugalmas munkarend és a home office szabhatott gátat - magyarázta a CNN Online-nak Caitlin Duffy, a Gartner HR-igazgatója.
Véleménye szerint a Summer Fridays a klasszikus nyolcórás munkavégzésen túlmutató atipikus munkavégzési formák elterjedésével már nem tűnt motiváló hatású kedvezménynek a munkáltatók számára. Duffy elmondta: a Summer Fridays teljes kivezetését azonban érdemes alaposan mérlegelniük azoknak a szervezeteknek, ahol a nyári munkarend korábban bevált. Egyrészt azért, mert jelentős különbség van aközött, hogy valaki otthonos körülmények között végezheti a munkáját, vagy hogy egyáltalán nem kell dolgoznia. A kettő nem felcserélhető, különösen a “jóléti válság időszakában”, amikor a munkavállalók kiégése egyre nagyobb probléma a vállalatok számára - nyilatkozta a CNBC-nek a Gartner HR-igazgatója. Az Egyesült Államokban számos nagyvállalat – egyebek mellett a Goldman Sachs, a Boeing, a JP Morgan Chase és a UPS – igyekszik a pandémia miatt bevezetett rugalmas munkavégzést munkakörtől függően visszaterelni a korábbi, irodai mederbe.
Ahány ország, annyi szokás
A nyári munkarend Európa számos országában éghajlattól, kulturális vagy gazdasági okokból az év nagy részében megszokottól eltérően alakul. A mediterrán országokban, például Spanyolországban és Görögországban a hőség miatt az év legmelegebb hónapjaiban dél körül a vállalkozások pár órára szüneteltetik a munkát, este pedig, amikor enyhül a hőség, bepótolják a kieső időt.
Svédországban törvényben rögzítették, hogy a munkavállalók egyhuzamban négy hét szabadságot vehetnek ki júniusban, júliusban vagy augusztusban. Norvégiában hasonló lehetőséget biztosítanak: a munkavállalók közel fele háromhetes hosszú szabadságra mehet júliusban. Franciaországban a Les Vacances d'Été, vagyis a nyári vakáció hat hetet jelent, július és szeptember között veszik ki - említ néhány példát témával foglalkozó cikkében az Euronews.
Az európai országokban is egyre több vállalat kísérletezik a nyári munkarend bevezetésével: a PwC-nél például 2021-ben olyan jól sült el a kezdeményezés, hogy a kísérletbe bevont munkatársak 90 százaléka pozitív tapasztalatokra tett szert, 73 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a szabad péntek pozitívan hatott általános közérzetükre.
Mi a helyzet itthon?
A szabad péntek lényegében négynapos munkahetet jelent, melynek bevezetésével Magyarországon is kísérletezett már néhány nagyvállalat. A Magyar Telekom például 2022 nyarán 300 munkatársát vonta be a kísérletbe, ám azt néhány hónap elteltével lezárták. Amellett, hogy rengeteg szervezést igényelt a munkarend átalakítása, nem tartották igazán hatékony megoldásnak, mivel nem alkalmazható egységesen minden munkatársnál.
A Libri-Bookline szintén tesztelte a négynapos munkahetet, mégpedig öt hónapig, 2022 októberétől, a központjukban dolgozó 137 munkatárs körében. Ők hétfőtől-csütörtökig heti 34 órában dolgoztak a teljes fizetésükért. A próbaüzemmód annyira sikeres volt, hogy a központi szervezet dolgozóinál 2023 június elsejétől véglegesítették ezt a munkarendet.
A négynapos munkarendet teszteli a Pwc Magyarország is. A cég közlése szerint a kísérlet június elejétől augusztus végéig tart, és 280, a könyvvizsgálati üzletágában dolgozó, audit tevékenységet folytató kollégát érint, akik hétfőtől-csütörtökig dolgoznak.
Amint arról korábban írtunk, a négynapos munkahét bevezetése körültekintő tervezést igényel, ugyanis nem minden munkakör esetében kivitelezhető. Először is fel kell térképezni, hogy mely területeken, milyen munkaköröknél működhet hatékonyan, hány embert érint, ők milyen munkarendben dolgoznak, és képesek-e négy napba sűríteni feladataik elvégzését. Ezután meg kell teremteni a munkavégzéshez szükséges feltételeket.
