Spanyolország június elején jelentette be, hogy csatlakozik a Dél-Afrika által a Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) benyújtott indítványhoz, amely azzal vádolja Izraelt, hogy a Gázai övezet elleni háborúja során megszegte a népirtásról szóló egyezményben rögzített kötelezettségeit – írja a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár.
Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
Izrael és Dél-Afrika is aláírta az Egyesült Nemzetek Népirtás Egyezményét, amely az ICJ-t – az ENSZ legmagasabb jogi fórumát – hatalmazza fel a szerződéssel kapcsolatos viták eldöntésére. Az egyezményt aláíró államok kötelesek megakadályozni a népirtást, és ha az mégis megesne, akkor kötelesek megbüntetni annak elkövetőit.
Dél-Afrika decemberben indított eljárást Izrael ellen, egy 84 oldalas beadványban azzal vádolva az ország vezetését, hogy népirtást követett el palesztinok ellen Gázában. Az ostromlott és bombázott területen élő egészségügyi hatóság szerint az októberben kezdődött izraeli háború áldozatainak száma meghaladta a 36 500-at. Dél-Afrika a hágai ENSZ-bíróság előtt azzal érvel, hogy Izrael megsértette az 1948-as népirtásról szóló egyezményt, amelyet a holokauszt utóhatásaként hoztak létre.
Spanyolország közelmúltbeli bejelentésével csatlakozik 11 másik országhoz, amelyek vagy bejelentették, hogy beavatkozási kérelmet adnak be az ICJ-hez, vagy aktuálisan meg is tették azt.
Közülük Nicaragua, Kolumbia, Mexikó, Líbia és Palesztina ténylegesen benyújtotta hivatalos kérelmét, és arra várnak, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság jóváhagyja az ügyhöz való csatlakozást.
Mások – például Belgium, Törökország, Egyiptom, Maldív-szigetek, Írország, Chile és most Spanyolország – politikai álláspontot képviseltek, és bejelentették, hogy csatlakoznak az ügyhöz, de a beavatkozási nyilatkozataikat még be kell nyújtaniuk az ICJ-hez.
Kétféle beavatkozás
A Bíróság Statútuma kétféle beavatkozási lehetőséget biztosít, a 62. és a 63. cikkekben meghatározottak szerint – idézi fel az ENSZ regionális információs központja. Ha egy, az eredeti felektől eltérő ország jogi természetű érdekeltséggel rendelkezik egy adott ügyben, akkor kérheti a részvételét a Bíróság Statútumának 62. cikke alapján. Ha a Bíróság elfogadja a kérelmet, az ország az ügy ügyfélévé válik.
A beavatkozás másik formája a Bíróság Statútumának 63. cikkéhez kapcsolódik, amely arra vonatkozik, amikor „olyan egyezmény értelmezése merül fel, amelynek a perben érintett országokon kívül más államok is részes felei" (jelen esetben a Népirtási Egyezmény). Bármely állam, amely aláírta az egyezményt, jogosult beavatkozni az eljárásba. Ha egy állam él ezen jogával a 63. cikk alapján, a bíróság ítélete ugyanolyan módon kötelező érvényű lesz rájuk nézve.
Kétféle bíróság
Azonban nem csak a Nemzetközi Bíróság (ICJ) foglalkozik a palesztinok és az izraeli hatóságok ügyeivel. Nemrégiben robbant bombaként a hír, hogy május 20-án Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze, letartóztatási parancsok kiadására irányuló kérelmet nyújtott be az az ICC Előzetes Vizsgálati Kamarájához, amelyben többek között az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjáhu letartóztatását is indítványozta.
Kezdetben sokan azt hitték, hogy a letartóztatási parancsokat már kiadták, de később kiderült, hogy most a bírókon múlik, teljes egészében vagy részben jóváhagyják-e Karim Khan kérelmét – írja a francia Le Monde.
