Hogy milyen is a német gazdaság állapota, az messze túlmutat Németországon, amely a térségünk számos kisebb-nagyobb országa számára elsőrendűen fontos kereskedelmi partner, és ilyen a magyar eset is – írja a jegybank korábbi vezetője laptársunk, a szintén a Klasszis Média lapcsoporthoz tartozó Privátbankár oldalán.
Fotó: Depositphotos
Nálunk a német viszonyok megítélését erősen színezi, hogy a kormányoldal és közvéleményformáló köre szinte kipécézte Németországot, mintha gazdasági bajai okoznák a magyar gazdaság ütemvesztésé, és egyébként is különös odaadással taglalják a német gondokat – utal a magyar vonatkozásra a közgazdász. Nyilvánvaló a felelősségáthárítási szándék – állapítja meg. Különösen pikáns a német gazdaság visszahúzó hatására panaszkodni olyan kormányzat részéről, amely nagy anyagi erőforrásokkal támogatta e függés fennmaradását és megerősödését – teszi hozzá.
„Ám valójában lehetne tanulni a német esetből, amelynek a számunkra is sokatmondó vonatkozása a kockázatokkal kellően nem számoló külső energiafüggés kialakulása” – állítja Bod Péter Ákos
Véleménye szerint, ennek azonban történelmi előzményei vannak – ott is. A (nyugat-)német ipar négy évtizede állt rá az akkor még olcsó és megbízható orosz energiára. A nagy lendület Gorbacsov idején történt. Később, Jelcin, majd a korai Putyin éveiben a két gazdaság közötti nemzetközi szakosodás jól működött: az oroszoknak keményvalutára, az exportra termelő német iparnak energiára volt szüksége.
Azonban, – idézi fel a szerző – túlságosan is baráti lett a kapcsolat, amint azt a lengyel kormányzat azonnal, de idővel az amerikai is észrevételezte. Az energetikai „Ostpolitik” időszaka különös módon folytatódott az Ukrajnát ért első (2014-es, némileg kamuflált) orosz támadást követően is. Ez Angela Merkel tévedéseinek egyike (hogy most ne hozzuk ide az EU keleti peremvidékén kibontakozó autokrata folyamatok tolerálását).
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Új helyzet
2022 februárja ebben teljesen új helyzetet teremtett. Mostanra már látszanak a német leválási erőfeszítés eredményei, de nehéz feladat maradt még mindig hátra. A német pártok közötti programeltérések mutatják, hogy ki milyen formában akarja megoldani az energiahelyzetet.
Nemcsak energiaellátási és árazási kérdésről van szó. A gazdaságszerkezeti feladat a nagyobb ügy: Németországnak (is) kisebb és modernebb ipari szektor kellene, továbbá gyors digitalizálás, az infrastruktúra fejlesztése – javasolja Bod Péter Ákos.
Magyar szemmel nézve a feladatok nagyon ismerősek. Csakhogy a mi viszonyaink között még nagyobb a szakadék a mai valóság és a közeljövő követelményei között.
A pártprogramokból kiolvasható, hogy az iparszerkezeti kihívásra eltérők a válaszok, és nemcsak az otthoni kampányban: az Európai Parlament legerősebb csoportját alkotó Európai Néppárt, amelyben a német részarány igen jelentős, és a Tisza Párt révén van lényeges magyar jelenlét is, a robbanómotorok teljes kivezetésének megadott dátumát is felülvizsgálná – írja Bod Péter Ákos.
