Nincs négy kiló, volt, amikor fémből, gipszből vagy agyagból készült, aranyozott, és 34,3 centi magas. Évente vagy 50 készül belőle. Mégis, a világ legértékesebb szobra ez, amelyet 1950 óta tilos eladni. Van, akinek életre szóló jóllétet és gazdagságot hoz, más nem tud bánni vele, és soha nem lesz tőle igazán világhírű, a szobrocska pedig ott porosodik a polcán.Cedric Gibbson tervezte a filmtekercsen álló, két kezében kardot markoló figurát.
1929-ben, az első díjkiosztón még nem volt a szobornak neve. 1931-ben Margaret Herrick, a Filmakadémia könyvtárosa rájött, hogy a szobor nagyon hasonlít a Texasban élő nagypapájára, akit Oscar Piercenek hívtak.
Az Oscar-díj átadás a világ egyik legmeghatározóbb, nemcsak filmes, hanem társasági és divateseménye, még a II. világháború sem akadályozhatta meg az est megrendezését, bár az érdeklődés a tragikus események miatt érthetően gyérebb volt. A Covid is betett neki, de különleges rendszabályok mellett mégis megtartották az eseményt.
Minden a pénzről szól
Az sosem változott, hogy a szoborátadási ceremónia körül minden a pénzről szól. A díjátadást közvetítő tévéállomások sok millió dollárt fizetnek a hollywoodi Filmakadémiának az engedélyért, hiszen ilyenkor nagyon felugranak a reklámpercek árai. Jóllehet, a nézettség állítólag évről-évre csökken: a fiatalokat nem érdekli annyira ez a fényes-csillogó hajcihő, és egyébként is egyre kevesebben néznek tévét.
A műsorvezetők honoráriuma a csillagos eget súrolja – idén a nagyon rutinos és népszerű Jimmy Kimmel fogja majd kezébe március 13-án a mikrofont – azért választották őt, hogy adott esetben tudja kezelni az olyan eseteket, mint a tavalyi Chris Rock-Will Smith-féle pofozkodós balhé. Nem ez volt persze az első botrány az Oscarok történetében, de hát mindig jön egy újabb, ami feledteti a régieket.
Van, amikor késve kapják meg
Aki megkapja a szobrocskát, az előtt megnyílnak a producerirodák, magasabb gázsit kap, beírja a nevét a filmtörténelembe. Már a jelölés is nagyon sokat számít. Gyakori ugyanakkor, hogy nagyon fiatal és tehetséges sztárok hosszú évek múlva kapják meg, olykor gyengébb alakításért, mint amiért már huszonévesen megérdemelték volna, lásd Leonardo DiCaprio-t. Mert a bizottság akkor úgy vélte, túl fiatal még ehhez… Hasonló helyzet játszódott le Timothée Chalamet esetében, akit „csak” jelöltek, pedig lehet, hogy soha nem fog olyan jól játszani, mint 2017-ben a Call Me By Your Name-ben, és nincs rá semmiféle garancia, hogy kap még az életében egy olyan rászabott szerepet.
A szerencse is óriási szerepet játszik, például, hogy kik foglalnak helyet a mindent eldöntő bizottságban, vagy milyen éppen az az évi felhozatal. Hasonló témát dolgozott fel például 2017-ben az angol God’s Own Country, mint a már említett amerikai-olasz Call Me By Your Name, nem is volt esélye.
Egész iparág épül rá
Az amerikai színészeknek, filmeseknek behozhatatlan az előnye, a francia és olasz sztárokkal szemben is. Az amerikaiak nagyon nehezen hajlandók kimondani vagy megjegyezni egy nevet, ami nem angol, és csak egy szűk réteg néz más országban készült filmeket. Még az Oscar-díjas európai vagy ázsiai alkotókat sem ismeri az átlag mozilátogató.
A nagy sztárok – férfiak is természetesen – a nevezetes estén saját stábbal dolgoznak a színfalak mögött, az öltöztetőtől a fodrászig és a sminkesig. Óriási üzlet ez a divattervezőknek, a parfümcégeknek, a fotósoknak, a női és life style magazinoknak, a helyi szállodáknak, az afterpartyk helyszínéül szolgáló bároknak, a pezsgőgyáraknak és az ilyenkor felduzzasztott biztonsági őr-testőr állománynak.
Az, hogy melyik ékszerház gyűrűjét vagy karkötőjét viseli a sztár, az a menedzserétől és a stylisttól függ, meg a szerződéstől, amely e témában köttetett. Van olyan színész, akiért vetekednek, hogy legalább fél óráig rajta legyen az a bizonyos nyaklánc, hiszen tudják, hogy millió fénykép készül majd róla. De az is előfordul, hogy az éppen bemutatott film tematikájához kapcsolódik az ékszer motívuma, és direkt erre az alkalomra tervezték.
Akit nem engedtek be a vacsorára
Az esti vacsora menüsorát a világ legjobb séfjei állítják össze. Az ajándékcsomagok már most biztos készen várják, hogy a futár elvigye majd őket a sztár szállodaszobájába. Ezekben elsősorban a legnagyobb mobiltelefon, ital, csokoládé, divatáru és kozmetikai márkák legújabb termékei kapnak helyet.
A legeket persze e témában is gyűjtik a lelkes rajongók. Kik okozták a legnagyobb botrányt, kik nem vették át a szobrocskát? Például Marlon Brando, aki már életében ikon lett, és nem ártott neki az sem, hogy maga helyett politikai tiltakozásként egy indián lányt küldött a színpadra, hogy átvegye a díját.
Bármilyen furcsa 2023-ban, de évtizedeket kellett várni, mire az első színes bőrű nő, Hattie McDaniel Oscar-díjat kapott - igaz, nem akarták beengedni saját filmje atlantai premierjére, és az ünnepi vacsorán is külön kellett ülnie a fehérektől. (Az afro-amerikaiak évtizedekig csak szolgaszerepeket játszhattak a filmvásznon, később meg bűnözőket vagy rendőröket, de ez utóbbira is 30 évet kellett várni.)
(A Hollywood című Netflix sorozat, a valóságot fikcióval keverve, e témáról szól.)
A hírnév nem elég
Az, hogy valaki híres és világsztár, nem biztos, hogy Oscar-díjas, - mint Marylin Monroe, aki a Golden Globe-ig azért eljutott, márpedig ez az Oscar „előszobája” - mint ahogy az is előfordul, hogy valaki többször is elnyerte a szobrot, mégis kevesen ismerik a nevét, például a zseniális Frances McDormand esetében.
A rendezők neve még csak-csak forog a köztudatban, de az operatőröké, a forgatókönyv íróké, az animációs alkotóké vagy a producereké alig. Pedig van olyan világsztár, aki produceri munkája miatt – is - megkapta a szobrocskát, mint Brad Pitt.
És a magyarok? Az első magyar Oscar-díjas, Rofusz Ferenc ki sem mehetett 1981-ben a díjátadóra. A neki ítélt díjat helyette – ám ezt el nem árulva az átadóknak – Dósai István, a Hungarofilm akkori igazgatója vette át. A szobrot még aznap elkobozták tőle…
A film alkotója a Szabad Európa Rádió adásából értesült csak a díjátadón történt győzelméről. Rofusz később személyesen vehette át az Oscar-szobrocskát – írja a Wikipedia.
Oscar-díjat eddig négy Magyarország által nevezett film nyert: 1981-ben Rofusz Ferenc A légy című alkotása lett a legjobb animációs rövidfilm; 1982-ben Szabó István a Mephisto, 2016-ban Nemes Jeles László Saul fia című filmje nyert a legjobb idegennyelvű film kategóriájában; 2017-ben pedig Deák Kristóf Mindenki című alkotása lett a legjobb rövidfilm.Arról persze ne feledkezzünk el, hogy számos, Amerikában élő magyar származású filmes kapott már Oscar-díjat a XX. század első felében – csak éppen senki nem tudta róluk, hogy magyarok…
