A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint május végén összesen 6686,6 milliárd forint betétállománnyal rendelkeztek a háztartások, mely 165 milliárddal kisebb az egy hónappal korábbinál.
Ezen belül az állomány döntő részét kitevő forintbetétek 168,6 milliárd tranzakcióból eredő változás miatt 5802,4 milliárdnyira apadt. Ennél kevesebb betéte a lakosságnak csak a válság kirobbanásakor, illetve az eseményt megelőző időszakban volt.
Bár a májusi változáshoz egyszeri hatás is hozzájárult, a folyamat nem ellentétes az eddigi trenddel. Amióta ugyanis elkezdődött a jegybanki kamatcsökkentések sorozata (1,5 éve), a betéti kamatok folyamatosan erodálódnak - jelenleg átlagosan 1,93 százalék éves kamat mellett kötik le a pénzüket a megtakarítók -, így veszítve el versenyképességüket például az állampapírokéval szemben. Utóbbi értékesítésének fellendítésére egyébként a kormány is nagy figyelmet szentel kedvező és változatos konstrukciók, illetve megfelelő marketing-kampány révén. Ráadásul tavaly augusztustól a kamatjövedelmekre is kivetették a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást - állampapírok mentesülnek alóla -, ami szintén nem a banki betétek vonzerejét erősíti.
Tehát a betétállomány csökkenése régóta tartó folyamat, ám a mostani jelentős visszaesés hátterében az MNB jelentése szerint egyszeri folyamat áll. "A háztartási látraszóló- és folyószámla betétek, valamint a folyószámlahitelek jelentős állomány-változását a május eleji munkanap áthelyezések miatt előrehozott kifizetések egyszeri hatása okozta".
Egyébként a banki betétek "népszerűségvesztése" a havonta elhelyezett összegekben is tetten érhető. Májusban 1411 milliárdnyi forintbetétet helyeztek el a háztartások a bankokban, ami több mint 300 milliárddal kevesebb az egy hónappal korábbinál. Ugyanakkor utoljára ennél alacsonyabb összegű betételhelyezés 2012 szeptemberében volt, akkor még az 1400 milliárdot sem érte el ez az összeg.
A fentebb említett egyszeri hatás egyébként a háztartások hiteleinél is érvényesült, ám közel sem ekkora mértékben. A forinthitelek állománya ugyanis tranzakcióból eredően 46 milliárddal emelkedett, amit az átértékelődés és egyéb változásból fakadó hatások 5,6 milliárdos csökkenéssel ellensúlyoztak.
A devizahitelek állománya újabb történelmi mélypontra zuhant ezzel párhuzamosan. Az átértékelődésből fakadóan 67, tranzakcióból eredően pedig 30,5 milliárddal apadt az állomány, így május végén 3596 milliárddal rendelkeztek a háztartások.
Külön említésre méltó még, hogy a nem pénzügyi vállalatok forinthitel-állománya mindössze 15 milliárddal növekedett 3312 milliárd forintra egy közel 20 milliárdos tranzakcióból eredő emelkedés és egy 5 milliárdos átértékelődésből fakadó veszteség miatt.
mfor.hu
