A kormány 203 953 415 351 forintot biztosít a Nemzeti Atlétikai Stadion megvalósítására, olvasható a Magyar Közlöny legutóbbi számában. Ebből az összegből a sportlétesítmény mellett a gyalogos és kerékpáros híd, illetve egyéb kapcsolódó létesítmény, infrastruktúra, valamint környezetrendezést fognak megvalósítani. A fenti összegből az idei évben 8,9 milliárd forintot fognak várhatóan elkölteni, legalábbis a határozat szerint ekkora összegről kell a pénzügyminiszternek a 2020-as költségvetésből erre a célra biztosítani.
A 2023-ban megrendezésre kerülő atlétikai világbajnokságnak Budapest ad otthon, ennek érdekében épül az úgynevezett Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében a stadion. Az atlétikai stadiont megválasztása után Karácsony Gergely „zsarolásra használta”. Annak idején azt jelezte, hogy csak akkor egyeznek bele a megvalósításba, ha cserébe a kormány 50 milliárd forintos egészségügyi fejlesztést vállal. Az egyezség végül megszületett, és ennek értelmében stadiont a sporteseményt követően részben visszabontják és a lakosság számára is megnyitják.
A közel 204 milliárdos költségével a Nemzeti Atlétikai Központ lesz a legdrágább hazai sportlétesítmény, a költsége ugyanis jócskán meghaladja a Puskás Aréna árát.