Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának elnöke közölte: a Kúria felméri az eddigi döntéseket, de a jogi helyzet tiszta, legfeljebb részletekben vannak véleménykülönbségek a bírák közt, a devizahitelek problémájának megoldása a bíróságoktól nem várható. Mind a két előadó egyetértett abban, hogy a devizahitelesek ügye társadalmi probléma, és azt ekként kell kezelni. A problémát véleményük szerint a megváltozott gazdasági környezet okozta.
Korba Szabolcs kifejtette: egyoldalúan akkor módosítható a devizahitel szerződés, ha annak célja az értékegyezőség helyreállítása. Ettől különbözik a bírói szerződésmódosítás, utóbbiban a körülmények változása miatt a felek a bíróságtól kérik az értékegyezőség helyreállítását. Az utóbbi időben az adósok az átláthatóság hiánya miatt indítják a pereket. Ezt egyes ítéletek úgy értelmezték, hogy a szerződés aláírásakor előre kell látnia az ügyfélnek a havi törlesztő részleteinek nagyságát. Ahol azonban a tőke az árfolyam-változástól függ, nem határozható meg előre minden törlesztőrészlet - jelezték az előadók.
Nyáron, amikor az árfolyamrésről döntött a Kúria, azt várták, hogy jogi megoldás születik a devizahitelekre. Néhány napja a kormány képviselője azt nyilatkozta, hogy a bíróságtól várják, tegye rendbe a helyzetet. Egyedi ügyek sokaságában való döntéssel azonban nem oldható meg a probléma - vélte Wellmann György. A szerződés érvénytelenségével kapcsolatban kifejtette: az érvénytelenségi oknak a szerződéskötéskor kell fennállnia, a perekben viszont az időközben bekövetkezett árfolyamváltozás a probléma.
Közérdekű kereset még nem indult, ellenben vannak akár több száz fős csoportos keresetek, amelyeket viszont perjogilag nem lehet kezelni. Újabban csak az érvénytelenség megállapítását kérik a hitelesek a bíróságtól, úgy gondolva, hogy az érvénytelen szerződés alapján nem kell teljesíteni - mondta el a Kúria polgári kollégiumának elnöke.
MTI
