Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára elmondta, a javaslat szerint kormányzati személyügyi központot hoznának létre, hogy a létszámgazdálkodás új rendszerét - amit szintén megteremtene a javaslat - működtetni lehessen, és a jövőben se termelődjön újra a felesleges bürokrácia. Rögzíti továbbá a javaslat a kormány működésére, a miniszterelnök feladataira, a kormányülésekre, kabinetek működésére vonatkozó szabályokat, megteremti a kormányzati létszámgazdálkodáshoz szükséges fogalmakat, jogi kereketek.
A kormányzati személyügyi központ meghatározná, hogy mennyi álláshely áll rendelkezésre a központi közigazgatásban, és azon belül a minisztériumoknak nagyobb mozgásteret biztosítanának, hogy az álláshelyállományt a lehető leghatékonyabban használják fel - ismertette a részleteket az államtitkár. Hozzátette, a javaslat kiterjed emellett a kormányzati főhivatalok és központi hivatalok jogállására és szervezeti működésére is.
A kormányzati igazgatásról szóló javaslat benyújtásával a kormány újabb lépést tesz Magyarország versenyképességének javítása, a bürokráciacsökkentés és a hatékonyabb kormányzati munka, és a közigazgatásban dolgozók anyagi megbecsülésének javítása, a gyereket vállaló és nevelő kormánytisztviselők kiemelt megbecsülése érdekében - emelte ki Orbán Balázs.
Az államtitkár úgy fogalmazott, a kormánynak komoly adósságot kellett ledolgoznia, ugyanis a 2010. előtti szocialista-szabad demokrata kormányok államfelfogását a neoliberális szemlélet jellemezte, a cél a piac szerepének növelése volt, a privatizáció megfelelő ellenőrzés hiányában azonban korrupciónövelő tényezővé vált. A közigazgatás nem volt más csak a szocialista hatalomgyakorlás megteremtésének és megerősítésének eszköze - mondta Orbán Balázs.
Ezzel szemben 2010. óta új államfelfogási modellt vezettek be, és megerősítették az állam szerepét. A kormány szerint az állam feladata, hogy szabályozza a munka világát, járuljon hozzá a család szerepének felértékeléséhez, professzionális közigazgatást működtessen, mérsékelje a bürokráciát. Teljesítményelvű, szolgáltató, állampolgárbarát, hatékony, az ország versenyképességét támogató közigazgatási rendszer kialakításában érdekeltek - hangoztatta az államtitkár. Azt mondta, mostani törvényjavaslat a bürokráciacsökkentés sokadik, de nem utolsó állomása, a kormány célja, hogy a központi közigazgatásban csak annyian dolgozzanak, ahány emberre szükség van, de olyan anyagi megbecsülésben részesüljenek, amely méltó a munkájukhoz, ezért döntött a kormány az átlagosan 30 százalékos béremelésről.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára közölte, a javaslatban külön fejezet tartalmazza a családbarát intézkedéseket, változtatnának a családosok munkavégzési rendjén, a pótszabadságok rendszerén, a felmondási időn, valamint többletjuttatásokat is bevezetnének. A részletekről szólva elmondta, a kisebb gyermek hároméves koráig, nagycsalád esetén a legkisebb gyermek ötéves koráig a részmunkaidő mellett a valóban rugalmas munkaidőt, például a tömbösített munkavégzés lehetőségét is biztosítanák, emellett bevezetnék a távmunka lehetőségét is.
Duplájára emelnék a gyerekek után járó pótszabadságok mértékét: egy gyerek esetén kettő helyett négy, két gyereknél négy nap helyett nyolc, három gyereknél pedig hét nap helyett 14 nap járna majd. Hosszabb lenne a gyerek születése után járó apaszabadság is, egy gyerek esetében öt nap helyett nyolc, ikrek esetén hét helyett tíz napra emelkedne.
Új elemként megjelenne a nagyszülőknek járó pótszabadság, amely minden unoka születése esetén öt napot jelentene majd, és bevezetnék az első házasoknak járó öt napos pótszabadságot is. A gyereket nevelők esetében hosszabb lenne a felmondási idő, egy vagy két gyereknél a jelenlegi két hónap mellé plusz egy hónap, nagycsalád esetében plusz két hónap járna.
Többletjuttatásként bevezetnék a - gyermek születésénél vagy örökbefogadásánál adható - családalapítási támogatást, amely a kormánytisztviselő kérelmére, a házastárs vagy élettárs jövedelmi viszonyainak figyelembevételével, legfeljebb a minimálbér ötszörösének - jelenleg 690 ezer forintnak - megfelelő, a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt egyszer igényelhető, kamatmentes kölcsön.
Az iskolakezdési, nevelési, nyári szünidei gyermekfelügyeleti támogatás mértékét önállóan szabályozhatnák majd a minisztériumok és a hivatalok, a 10 év alatti gyereket nevelő dolgozók pedig nagyobb mértékű cafetériára lehetnének jogosultak - ismertette az államtitkár. Kiemelte, ezek az intézkedések ismét egy lépést jelentenek a családbarát ország felé vezető úton.
