A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) a street food elnevezést használja, ami úgy látszik, gyökeret vert már a hivatalos nyelvben is. Valójában ide tartozik egy utcai kürtőskalácsos ugyanúgy, mint egy lángosos, a strandon hamburgert kínáló bódé, vagy egy most divatos food truck, azaz büfékocsi működtetése.
A július második felében országszerte vizsgált 185 egységnél 14 alkalommal szabtak ki bírságot, egynél korlátozták a tevékenységüket, egy kirívó esetben pedig 50 kg húst semmisítettek meg.
Nem jellemző az utánzatok használata
A leggyakoribb hiányosságok elsősorban a higiénia területén, illetve a nyomon követhetőségben voltak tapasztalhatók. Azaz például gond volt az alapanyagok származásának, beszerzési forrásának kötelező dokumentációjával. Sok esetben az allergénekről sem tájékoztatták megfelelően a vásárlókat.
Érdekes tapasztalat volt ugyanakkor, hogy nem jellemző az imitátum alapanyagok - utánzatok, helyettesítő anyagok – használata ezeknél a vendéglátó helyeknél. Kiemelt figyelmet fordítottak arra is, hogy megfelelően tájékoztatják-e a vásárlókat.
Gondok a rovarok és rágcsálók irtásával
Az ellenőrzések során 14 esetben bírság kiszabása, illetve egy esetben a szóban forgó üzlet
tevékenységének korlátozása mellett döntöttek. Több eljárás még folyamatban van, azonban
az eddig kiszabott bírságok összege meghaladja a 300 000 forintot.
Az alkalmazottak számos esetben érvénytelen egészségügyi kiskönyvvel dolgoztak, vagy fel sem tudták mutatni az alkalmasságukról szóló orvosi igazolást. Ezen felül a HACCP-ben előírt papír munkát sem vezették naprakészen, valamint a rovarok és rágcsálók irtása sem bizonyult megfelelőnek.
Jellemző hiba volt még a szakosított tárolás hiánya is, azaz bizonyos élelmiszer alapanyagokat, főzési kellékeket, nem szabad egymás mellett tárolni akár a polcokon, akár a hűtőben.
A dejós kalács tényleg dejós volt
A street food vendéglátóhelyek ellenőrzése során kiemelt szempont volt, hogy mennyire jellemző az imitátumok használata, valamint eleget tesznek-e az azzal kapcsolatos tájékoztatásnak. Kiderült, hogy csupán elenyésző részük használ ilyen alapanyagokat, és közülük is volt, aki kifejezetten vegán termékekre szakosodott.
Előfordult olyan egység is, ahol „dejós” kürtöskalácsot árusítottak, de korrekt módon jelezték a vásárlóknak, hogy a késztermék nem diót, hanem „dejót” tartalmaz. Csupán egyetlen forgalmazó figyelmét kellett felhívni a megfelelő jelölésre, mivel a tejfölt „felföl”-lel vagy „frissföl”-lel helyettesítették, azonban erről a vásárlókat nem tájékoztatták.
Elvétve kellett csak – elsősorban a nyomon követhetőség hiánya miatt – élelmiszereket kivonni a forgalomból. Egy súlyosabb eset fordult elő e téren: 50 kg húst kellett megsemmisíteni egy street food egységnél, ugyanis megszakadt a hűtési lánc – állapította meg a Nébih jelentése.
Kell-e a Nagykörúton kürtőskalácsot sütni?
Azt már az újságíró teszi hozzá, hogy sok utcán működő üzlet esetében más gond is előfordulhat. Például hogy kell-e, szabad-e, a Nagykörúton kürtőskalácsot sütni, amikor a levegő szennyezett? Az sem mindenkinek tetszik, hogy a terméket átnyújtó alkalmazott egyben pénzt is kezel, meg „dokumentál” – csakhogy nem tehet mást, hiszen ketten el sem férnének a pici eladó és ételkészítő térben.
Hússal dolgozni, nagy hőségben, korlátozott higiéniai körülmények között, szűk térben, eleve kamikaze kamikaze dolog. A food truckok, az utcai árudákhoz képest, többnyire konszolidáltabb belső körülmények között működnek.
Mindez persze – ha eltekintünk az 50 kiló hústól – semmi ahhoz képest, hogy milyen körülmények között ebédelnek az emberek, mondjuk a bangkoki piacon, netán egy indonéz vagy vietnámi sikátorban …
