Domokos László a 28 állami és 2 egyházi felsőoktatási intézményt érintő, azonos program alapján megvalósuló ellenőrzések megállapításait összegezve kiemelte: visszatérő és sorozatos hiányosságokat tapasztaltak a belső kontrollrendszerek területén, ami növekvő korrupciós veszélyeztetettséget és az azt mérsékelni képes vezetői döntések elmaradását mutatja.
Kitért arra is, hogy a pénzügyi egyensúly több intézménynél nem volt biztosított és jelentős szabálytalanságokat találtak a vagyongazdálkodás területén. Az intézmények felénél megsértették a közbeszerzési előírásokat, a hallgatói költségtérítéseket sokszor nem az államkincstárnál vezetett számlán kezelték. Általános hiányosság, hogy a térítési díjakat nem alapozták meg önköltségszámítással.
Az ÁSZ 40 jelzést küldött az illetékes hatóságoknak és ennek következtében 13 büntetőeljárás indult - közölte.
Domokos László kitért arra is, hogy a feltárt szabálytalanságok mértéke felveti a vezetői felelősség kérdését, és az ÁSZ 22 intézmény esetében 33 javaslatot tett az illetékes miniszternek a rektorok munkajogi felelősségének kivizsgálására. Csupán hat állami felsőoktatási intézményt (a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Kecskeméti Főiskola, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pannon Egyetem) nem érintett ilyen javaslat. 18 intézménynél 31 olyan javaslatot tettek, amelyek munkajogi felelősség kivizsgálására vonatkoztak. 12 intézménynél közbeszerzési jogorvoslati eljárást kezdeményeztek, s összesen kilencnél jogsértést állapított meg és szabott ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság 23,2 millió forint értékben.
Hiányosságokat tapasztaltak az ágazati irányítás és ellenőrzés területén is, és megállapították, hogy a minisztériumi fenntartói feladatokat részben látták el, a gazdálkodás ellenőrzését hiányosan végezték el, s voltak hiányosságok a vezetői kinevezések és értékelések területén is.
Jelezte: a 28 állami intézményből a Budapesti Gazdasági Főiskola, az ELTE, a Károly Róbert Főiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Pannon Egyetem volt az, ahol nem kellett hatósághoz fordulni.
Domokos László szólt a sajtóhírekben megjelenő bónusz-rendszerszerről is, szerinte ez alapvetően hibás gyakorlat, mert nem az elért teljesítménytől és a rendszeres értékeléstől teszi függővé a juttatási rendszert. Példaként említette, volt olyan rektor, aki többmilliós fizetést kapott, de eközben az intézmény számára kimondottan előnytelen és kockázatos PPP-szerződést kötött, de előfordult a közbeszerzési előírások sorozatos megsértése is.
Az ÁSZ elnöke azon meggyőződésének adott hangot, hogy a felnövekvő generációkat oktató felsőoktatási intézményeknek mintaadó, példaértékű szervezeteknek kell lenniük. Össztársadalmi érdek, hogy szabályosan működjenek, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzeket.
Jelezte: javaslataikat eljuttatták a felsőoktatási törvényt kidolgozó Emminek is. Kérdésre elmondta: a felügyeleti jogkört meg kell erősíteni, a szenátusok nem töltötték be szerepüket, a 2013 előtti rendszer fenntarthatatlan volt. A rektorok bár évente jelentettek, de sokszor nem valós adatokat. A nulla-tolerancia, ami elfogadható a területen - rögzítette az elnök. Hozzátette: az elmúlt hónapokban a kancellárok különös érdeklődést mutattak a jelentéseik iránt.
Közlése szerint május 15-én szakmai szemináriumot is szerveznek a felsőoktatási ágazat részvételével, ahol az összefoglaló elemzésüket nyilvánosságra hozzák.
Kisgergely István felügyeleti vezető ismertette az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem vizsgálatát, amelynél a fenntartói feladatot ellátó tárcát is górcső alá vették. Mint elmondta: egyik szenátus sem értékelte a rektor vezetői tevékenységét, a testületek a felsőoktatási törvényben előírt feladataikat nem szabályosan, vagy határidőn túl látták el. A PTE-nek egyik évben sem volt vagyongazdálkodási terve. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása többségében szabálytalan volt, a térítési díjakat nem alapozták meg önköltségszámítással, s az intézmények megsértették a közbeszerzési előírásokat. Pécsett 8,2 milliárdos beszerzések ügyben 79 eljárás indult, s 16,2 milliós közbeszerzési bírságot szabott ki az illetékes hatóság.
Szatmári János projektvezető arról számolt be, 2014-ben negyedik alkalommal mérték fel a szervezeti integritást. Tavaly már 23 intézmény kapcsolódott be a folyamatba, s többi között megállapították: a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők szintje kiugróan magas volt. Fontos tényezőnek nevezte még, hogy minden felsőoktatási intézmény részesült uniós támogatásban, részt vett közbeszerzési eljárás előkészítésében. Kitért arra: erősíteni kell a kontrollt az etikai szabályzatok területén, a külső panaszkezelő-rendszert. Fontos kérdés az is, szabályozza-e az intézmény ajándékok, utaztatás, meghívások elfogadását.
MTI
