Miközben a Raiffeisen csoportszinten a tavalyi évben ismét jó eredménnyel, 1,1 milliárd eurós nyereséggel zárt, a magyar leányvállalatnál a kilábalás sokkal lassabb. A Raiffeisen Bank 2010-ben a bankadó nélkül 4,2 milliárd forint adózott nyereséget ért el a nem konszolidált, nemzetközi számviteli adatok (IFRS) alapján, míg a bankadót is figyelembe véve 6,9 milliárd forint adózás utáni veszteséget szenvedett el - jelentették be Heinz Wiedner vezérigazgató a bank szerdai sajtótájékoztatóján.
Lakossági oldalon továbbra is számos nehézséggel szembesültek, mondta el a vezető, így többek között tovább nőtt a nemteljesítő hitelek száma, ahogy a kilakoltatási moratorium folyamatos meghosszabbítása sem segítette a bankot. Igaz, biztató jel Heinz Wiedner szerint, hogy ennek üteme tavaly már csökkent. A vezérigazgató beszámolója szerint a nemteljesítő hitelek aránya 2010 végén 17,5 százalék volt. 23 százalékkal csökkent ugyanakkor a cél-tartalékképzésre fordított összeg, így 2010-ben 51 milliárd forintot tett ki.
A bank az idén már a bankadó beszámításával is nyereséges szeretne lenni. Heinz Wiedner szerint ennek érdekében folyamatosan keresik az új üzleti lehetőségeket, igaz, a finanszírozásra váró projektek kapcsán az utóbbi időben a kockázatkezelés hangsúlyos szerepet kapott, így lassú kilábalással számolnak a banknál. Hangsúlyozta, hogy a magyar bankadó nemzetközi összehasonlításban magas mértéke nem csak a bankok számára okoz problémát, hanem a pénzintézetek jövedelmezőségének visszaesése kihat a gazdasági növekedésre is.
Az ingatlanpiacon az elmúlt években tapasztalt visszaesést súlyosbította az idén nyárig meghosszabbított kilakoltatási moratórium, ami megoldásra váró kérdés. A vezérigazgató szerint fel kell oldani a kilakoltatási moratóriumot, és erre jó esélyt lát, hiszen a kormány és a Bankszövetség között előrehaladott tárgyalások folynak a megoldás érdekében. A devizahitelesek helyzetét segítő intézkedések kapcsán a sajtóban már korábban napvilágot látott információkon túl, nem tudott konkrétumot mondani, azt megerősítette, hogy a svájci frank árfolyamának rögzítése lesz ennek a fókuszában.
Horváth Krisztina vezérigazgató-helyettes a banki hitelportfólió kapcsán megemlítette, hogy 2010 végén a vállalati hitelek terén már lassú javulást tapasztaltak. Az újonnan kihelyezett hitelek (mind a lakossági, mind a vállalati) – köszönhetően a kockázatkezelés erősítésének – lényegesen jobban teljesítenek, mint a korábbiak.
A lakossági hitelek kapcsán a vezérigazgató-helyettes megjegyezte, hogy a kilakoltatási moratórium torzította a piaci viszonyokat, hiszen így az adósokon nincs rendezési kényszer. Kiemelte, hogy a banknak nem célja, hogy kitegyenek embereket a lakásukból, így a problémás hitelek esetében azok átstrukturálására törekednek. Az elmúlt két évben ez egyébként jellemző megoldás volt, a jelzáloghitelek 15-20 százalékát módosították, ám Horváth Krisztina szerint jelentős arányban kellene további hiteleket átstrukturálni.
Újságírói kérdésre a vezérigazgató elmondta, a bank tőkehelyzete rendezett, ebben szerepe van az anyabank által a tavalyi év végén nyújtott 50 millió eurós tőkeemelésnek. A meglévő forrásokból biztosítani tudják a jelentkező új hiteligényeket, ha jelentős gazdasági élénkülést tapasztalnak, és a hiteligények felfutását, annak finanszírozásában véleménye szerint az anyabank szintén szívesen részt vesz majd.
