A tavalyi egy százalék körüli növekedés után szinte biztosan gyorsít a magyar gazdaság 2011-ben. A növekedés mértékéről azonban megoszlanak a vélemények: a legpesszimistább a Pénzügykutató, míg a kormány "hivatalból" optimista.
Mindenki lát valamennyi növekedést
A 2011-es növekedési előrejelzések összevetésekor kiderül, hogy minden magyar és nemzetközi intézmény bővülést vár a magyar gazdaságtól, annak mértéke azonban eltérő. Az elemzők többsége szerint a kormány 3 százalékos növekedési célja ambiciózus, ennél csak a jegybank és a Századvég optimistább.
A legpesszimistább a Pénzügykutató a magyar gazdasággal kapcsolatban: a cég szakemberei 2,3-2,8 százalékos növekedést várnak idén. Az elemzőcég szakértői már szeptemberi sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, hogy az Orbán-kormány csalódást okozott. A Pénzügykutatóhoz hasonló növekedési ütemmel számol egyébként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az OECD, a két nemzetközi szervezet egyaránt 2,5 százalékos GDP-bővülést tart elképzelhetőnek.
Kicsivel optimistább a GKI, mely hivatalosan 2,7 százalékos növekedést jelez előre, ebben azonban inkább lefelé mutató kockázatokat látnak Vértes Andrásék. Nagyjából a kormány terveinek megfelelő bővülést lát az Ecostat (2,9 százalék), illetve a Kopint-Tárki (3 százalék). Ennél egy hajszállal magasabb az MNB 3,1 százalékos prognózisa, míg a legoptimistább a Századvég Gazdaságkutató: ők 3,3 százalékos növekedést tartanak elképzelhetőnek.
Továbbra is az export húzhat, de éledezik a belső fogyasztás
Ha a növekedési előrejelzések hátterét vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy az elemzők többsége szerint 2011-ben is az export fogja húzni a magyar gazdaságot. Ebből a szempontból a legpesszimistább az Ecostat: ők a kivitelt tekintve 7,4, a behozatalban pedig 7,6 százalékos bővülést várnak.
A kormány 9 százalékos export- és 9,3 százalékos import-bővüléssel számol. Ebben a tekintetben is a Századvég Gazdaságkutató a legoptimistább, egyedül ők tartják valószínűnek, hogy az export gyorsabban nő, mint az import 2011-ben. A legnagyobb növekedési ütemet a GKI feltételezi, szerintük 12 százalékkal nő idén az exportunk és 13 százalékkal az import.
A külkereskedelem mellett az elemzők a belső fogyasztásban is az éledezés jeleit látják az idei évre. A fentiek alapján talán nem meglepő, hogy ebben a tekintetben is a Századvég a listavezető, szerintük 3 százalékkal nő majd a háztartások fogyasztása. A kormány 2,6 százalékos előrejelzésénél még az Ecostat is többet vár. A Pénzügykutató viszont ebben a tekintetben is sötétebb képet fest a versenytársaknál, szerintük 1,6-2,1 százalékkal nőhet a háztartások fogyasztása.
Az export és a belső fogyasztás mellett a növekedés harmadik fontos tényezője az ipari termelés. Ezen a téren nincs nagy szórás a cégek előrejelzései között. Mindössze a Pénzügykutató lóg ki lefelé a sorból, ők 5,5-6,5 százalékos bővülést várnak a magyar ipartól. Ennél jóval optimistább például a GKI és a Századvég előrejelzése, mely 7 százalékos növekedést valószínűsít.
A költségvetéssel idén nem lesz gondunk
A megvizsgált kutatóintézetek többsége abban is egyetért, hogy 2011-ben nem lesz komoly kihívás a 3 százalék alatti költségvetési hiánycél teljesítése. Ebben a tekintetben azért bizonytalanok az előrejelzések, mert a nyugdíjrendszer átalakítása komoly egyszeri bevétellel járhat, melynek köszönhetően akár 5-6 százalékos többlet is lehet a büdzsében.
Ha a nyugdíjbevételekkel nem kalkulálunk, akkor egyedül az Ecostat nem biztos abban, hogy sikerül a vállalt cél alá szorítani a deficitet, ők kereken 3 százalékos hiánnyal számolnak. A kormány az elfogadott költségvetésben 2,8 százalékos hiánnyal számol, míg a többi kutatóintézet 2,7-2,9 százalék közé teszi a várható hiányt a GDP arányában.
Az infláció tekintetében a Századvég számít a legmagasabb adatra, vélhetően a belső fogyasztás élénkülésével magyarázzák a 4,2 százalékos előrejelzést. A legalacsonyabb pénzromlási ütemet a Pénzügykutató és az Ecostat tartja elképzelhetőnek, szerintük 3 százalék körül maradhat az infláció.
Beke Károly
mfor.hu
