3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az Alkotmánybíróság (Ab) a jövő hétfőn kezdi vizsgálni a végkielégítések 98 százalékos különadójának alkotmányosságát.

Sereg András, az Ab szóvivője csütörtökön elmondta: a testülethez "nagyon nagy számban" érkeztek indítványok a kérdésben, egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy az ügyben mikor születhet határozat.

Az alkotmánybírák jövő héten kezdődő vizsgálata érintheti a május 20-ig benyújtható személyi jövedelemadó-bevallást, így az Alkotmánybíróság vélhetően arra törekszik, hogy addig az időpontig meghozza döntését.

Az Alkotmánybíróság a különadó első, az Országgyűlés által tavaly júliusban elfogadott változatát 2010. október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. A parlament később úgy módosította az öt évre visszamenőleg kivetett terhet, hogy azt a közszférában elbocsátottaknak 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetőknek, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőinek 2 millió forint felett kell megfizetniük.

A végkielégítések 98 százalékos különadóját ezt követően - az Alkotmánybíróság honlapja szerint - ismét számos magányszemély, illetve Kiss Péter szocialista országgyűlési képviselő, valamint a Pedagógusok Szakszervezete, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és az Állami Számvevőszék Nyugdíjasainak Egyesülete is megtámadta az Ab-n.

A Ház 2010. november 16-án 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot.

Az elfogadott törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér.

Az Országgyűlés Sajtószolgálata 2011. április 5-én azt közölte, hogy a parlamenti képviselőket és az Országgyűlés szervezetét nem érinti a különadó-fizetési kötelezettség. Ezt követően Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és a jobbikos Volner János is azt kezdeményezte, hogy a különadó a honatyákra is terjedjen ki. A változtatás összesen öt volt országgyűlési képviselőt érintene: Béki Gabriella, Gusztos Péter, Kóka János és Világosi Gábor volt SZDSZ-es politikusokat, valamint a szocialista Podolák Györgyöt.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!