Finoman bírálta a magyar kamatvágásokat Draghi
Az eurózónához való felzárkózás leginkább a kiszámíthatóságon, fenntarthatóságon múlik. Az eurózónához való csatlakozásnak vannak intézményi feltételei, minden ország jegybankjának meg kell felelnie bizonyos normáknak. Emellett az intézményrendszer stabilitása, kiszámíthatósága fontos tényező a felzárkózás során.
"Az eurózónához még nem csatlakozott országokban a monetáris politika nemzeti hatáskör maradt, ugyanakkor vannak alapelvek, mint például az, hogy a monetáris politika elsődleges feladata az árstabilitás megteremtése" - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteki konferenciáján Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.
Draghi szerint az árstabilitás leginkább a jegybank hitelességén múlik, egy hiteles jegybank ugyanis képes lehorgonyozni az inflációs várakozásokat. "A hitelesség egyik alapfeltétele a jegybank függetlensége, hogy a döntéshozókra ne legyen semmilyen külső politikai befolyás" - szúrt oda finoman a magyar kormánynak Draghi.
Az EKB elnöke szerint a kamat csökkentése a gazdaság élénkítése céljából veszélyes amiatt, hogy a nemzeti deviza gyengülését okozhatja. Ez pedig magas inflációt okoz, ami miatt elmaradhatnak a beruházások és a fogyasztás, így a lépés végső soron saját célját kérdőjelezi meg. Ezzel Draghi finoman a magyar jegybank utóbbi időben végrehajtott kamatvágásait is bírálta, hiszen az MNB négy külső tagja rendre a gazdaság élénkítésével indokolja döntését.
Draghi szerint az erős Európához nem csak erős EKB, hanem egyéb intézmények is kellenek. Ezek egy része már létezik, azonban most még olyan intézményeket kell létrehozni, melyek az állampolgárokat közelebb viszik az Európai Unióhoz. "Európa fejlődése a jövőben azon múlik, hogy a monetáris unió mellé tudunk-e tenni egy fiskális, gazdasági uniót, mely végső soron egy politikai unióhoz vezet" - emelte ki a szakember.
Simor: messze még az út vége
"Kiszámíthatóság és stabilitás kell, ehhez hozzátartozik az árstabilitás is. Minden olyan országban, melyet érdemes példaképnek tekintenünk, árstabilitás van" - emelte ki előadásában Simor András, az MNB elnöke. Szerinte a gazdasági sikernek három tényezője van: aki akar, az tudjon dolgozni, ne csökkenjenek a jövedelmeink és ne kelljen tartanunk az inflációtól, megtakarításaink elértéktelenedésétől.
"Az árstabilitás nem a gazdag országok luxusa, hanem a gyarapodás előfeltétele. Nélkülözhetetlen eleme a kiszámítható gazdasági környezetnek, amelyben érdemes beruházni és munkahelyeket létrehozni. Árstabilitás mellett érhető el hosszabb távon a legnagyobb növekedési ütem. Emellett a gazdasági-jogszabályi környezet stabilitása és kiszámíthatósága is szükséges" - hangsúlyozta a jegybank első embere.
Simor szerint hazánknak súlyos, fiskális és monetáris élénkítéssel nem orvosolható növekedési problémája van. Ráadásul a kilábalást az adósságcsapdából nemcsak a kedvezőtlen nemzetközi környezet, hanem egy komplex bizalmi válság is gátolja.
"A regionális szinten kiemelkedően magas adóék, a fejlettségünkhöz képest túlságosan nagyvonalú jóléti ellátórendszer, a magas adóztatás miatti adóelkerülés egymás hatásait erősítve ásták alá Magyarország növekedését" - véli Simor.
Az MNB elnöke elismeri, hogy a válság kitörése óta jelentős utat tettünk meg a fenntartható gazdaság felé, jelentős eredmények is vannak: 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, leállt a devizahitelezés, a folyó fizetési mérlegnek többlete van és a külső adósság lassan, de csökken. Ugyanakkor még korántsem értünk a feladatok végére. Nem sikerült kiegyensúlyozottan növekedési pályára állnunk, nem váltunk vonzó befektetési célponttá, fokozatosan csúszunk le a nemzetközi versenyképességi rangsorban, hitelminősítésünk rosszabb, mint bármikor a rendszerváltozás óta, növekedés tekintetében a régióban továbbra is sereghajtók vagyunk.
"Jövőnk nagy mértékben olyan tényezőknek van kitéve, melyekre nincs ráhatásunk, de tudomásul kell vennünk, hogy ilyen egy kicsi és nyitott gazdaság sorsa. Csak úgy kerülhetünk ki a válságból, ha mindent megteszünk annak érdekében, hogy legalább a kontrollunk alatt álló területeken mérsékeljük a bizonytalanságot és kiszámítható, tervezhetőséget segítő intézményi környezetet teremtünk" - emelte ki Simor András.
Az MNB elnöke szerint három feladat áll előttünk: hitelessé kell tenni a fiskális konszolidációt, az államadósságot tartósan csökkenő pályára kell állítani. Egyúttal biztosítani kell a jogszabályi és adózási környezet kiszámíthatóságát és helyre kell állítani a pénzügyi közvetítőrendszer működését, valamint meg kell teremteni az árstabilitást. Ez a három feltétel csak együtt és egyszerre lehet sikeres a kiszámíthatóság megteremtésében, egymás rovására nem megoldhatók.
A költségvetési egyensúly javulása gyakran nem járt együtt a hosszútávú fenntarthatóság erősödésével, a gazdaságpolitikai kilátások stabilizálódásával. Legalább ekkora problémát jelentett a szabályozói környezet gyakori változása, a Robin Hood-szerű elvonások. Simor szerint az államadósság csökkentése nem a gazdaság teljesítményének, hanem kizárólag a magánnyugdíjpénztári portfólió államosításának köszönthető. "A költségvetési konszolidáció csak akkor lehet sikeres, ha kiszámítható környezetet teremt, és ezzel segíti a hosszú távú növekedést" - szögezte le.
"Az üzleti kilátások romlásához és ezen keresztül a beruházások csökkenéséhez különösen nagy súllyal járultak hozzá a bankrendszert érintő intézkedések, melyek súlyosan rombolták a hazai bankrendszer versenyképességét és a bankok pozícióját az anyabanki forrásokért folytatott versenyben" - mondta Simor. Szerinte kiegyezésre van szükség az állam és a bankok között, e nélkül nem számíthatunk a tartós növekedés beindulására. Az első lépést a bizalom légkörének helyreállításával az erősebb szereplőnek kell megtenni.
A harmadik feladat az árstabilitás megteremtése, mely a jegybank dolga. Simor szerint az inflációs célkövető rendszer nemzetközi viszonylatban is jól vizsgázott. Hozzátette: a jegybank akkor válik hitelessé, ha előre nyilvánvalóan kinyilvánítja inflációs célját, és az ezt fenyegető folyamatokat igyekszik megfékezni.
Beke Károly
mfor.hu
