Bár az Alkotmánybíróság döntése után néhányszavas javítással alkotmányossá tehető az ingatlanadó, de a választásokig csupán kétszer ülésező parlamentnek erre már nincs elegendő ideje - jelezte a pénzügyminiszter. Ugyanakkor a technikai előkészítés megtörténik, így, ha a választás után összeülő új parlament "józanul kíván dönteni", akkor újra benyújthatja a jogszabályt - tette hozzá.
Az ingatlanadó 50 milliárd forintos bevételi tétellel szerepelt az idei költségvetésben, a kormány "gondoskodni kíván arról, hogy az Alkotmánybíróság döntése a költségvetés egyenlegét ne veszélyeztesse" - magyarázta a pénzügyi tárca vezetője. Az idei több, mint 200 milliárd forintos összes tartalékból 57 milliárd forint az elkölthető tartalék, ebből az első félévben csak limitált összeget fizethet ki a büdzsé. (A kormány elhatározása szerint 150 milliárdot semmiképpen sem kíván elkölteni.)
Oszkó Péter ugyanakkor azzal is számol, hogy a januári bevételek ismeretében esetleg további zárolásokra kényszerül a kormány, ha a kockázatokat felmérve, a tartalékok elégtelennek bizonyulhatnak. Ezekre a számításokra, illetve lépésekre a következő két hétben kerülhet sor - vonta le a következtetést.
Oszkó Péter sikerként könyveli el a 10 éves dollárkötvény kibocsátást, amelynél 7 milliárd dollárnyi jegyzés érkezett, s ebből 2 milliárd dollárt fogadott el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). "A kibocsátás összegét nem rögzítettük, csak azt jeleztük, hogy benchmark méretű lesz, ami minimálisan egy milliárd dollárt jelent, s azt is deklaráltuk, hogy az ÁKK idei külföldi kibocsátási terve 1,5 milliárd euró, ami több, mint 2 milliárd dollár, így tehát a kibocsátás vagy egy, vagy két milliárd dollár lehet" - rögzítette a pénzügyminiszter.
A kedd esti bejelentés szerint a tízéves futamidejű, kétmilliárd dolláros kötvény kibocsátási ára 99,86 százalék, szelvénye 6,25 százalék, hozamfelára az azonos futamidejű amerikai kincstárjegy felett 2,65 százalékpont lett az árazásban.
Oszkó Péter nyilatkozatában nem kommentálta a hozamfelárat, mivel az utóbbi időben kibocsátott görög kötvény euróban történt. Az MTI számítása szerint a magyar dollárkötvény hozama 6,35 százalék lett, szemben a tavaly júliusi 10 éves lengyel dollárkötvénnyel, amelynél 6,37 százalékkal lehetett számolni, miközben Lengyelország adósbesorolása A mínusz, Magyarországé BBB mínusz, azaz két osztályzattal gyengébb a lengyelnél.
A mostani dollárkötvény kibocsátás Magyarország pénzügyi gazdálkodását biztonságossá teszi, megkönnyíti a következő kormány helyzetét is, mivel az államháztartás külső finanszírozása biztosítottá vált - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
"Az Európai Bizottságtól az elmúlt időszakra most ötöst kapott a kormány, a jövőre nézve pedig feladatokat, illetve jelzéseket a lehetséges feladatokról" - összegezte a brüsszeli bizottság véleményét Oszkó Péter. Hozzátette azt is, hogy a 2009. évi deficitcél teljesíthetőségének kockázataira az EB folyamatosan figyelmeztette a magyar kormányt, és októberben 4,1 százalékos eredményszemléletű hiány előrejelzést adott 2009-re és 4,2 százalékot erre az évre.
Brüsszelben most úgy gondolják, hogy a tavalyi államháztartási hiány nem haladja meg a GDP 3,9 százalékát, és teljesíthető az idei 3,8 százalékos hiánycél, miközben figyelmeztettek a kockázatokra - közölte a miniszter a bizottság álláspontját.
Oszkó Péter aláhúzta: ha a következő kormány nem tér le erről a fegyelmezett költségvetési pályáról, akkor 2011-ben a bizottság megszünteti a túlzott deficiteljárást, de elvárja, hogy a deficit három százalék alá csökkenjen. A pénzügyminiszter szerint, ha a következő kormány folytatja a stabilizációs programot és az intézménybeli reformokat, akkor 2011-ben komoly alkupozíciót tud elfoglalni az ERM-2 rendszerbe való belépés érdekében.
MTI
