Magáncsőd bevezetésével segítenének az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált családokon. Ezzel indokolt esetben lehetőség nyílna közmű- és hiteltartozások átütemezésére.
Az elgondolások szerint az elismert tartozásainak teljesítésére, törlesztésére tartósan képtelen személy az erre kijelölt hatóságnál – például a közigazgatási hivatalnál – kezdeményezhetné az adósságrendezési eljárást. Az figyel a kérelmező előéletére is, például nem követett-e el gazdasági bűncselekményt korábban az adott személy.
Vagyonfelügyelő, adósságelengedés
Az eljárást kirendelt vagyonfelügyelő vezényelné le, az adósságrendezés folyamatában szerepelhetne például vagyontárgy-értékesítés. A program meghatározott ideig tartana, és el kell, hogy nyerje a hitelezők többségének támogatását.
Ha az adós határidőre végrehajtja az előírt lépéseket, bíróság határozhat a fennmaradó tartozás elengedéséről. A minisztériumi tervek szerint fontos lenne valamiféle nyilvánosság is, vagyis hogy az érdekeltek tudjanak az illető adós vagyonjogi helyzetéről.
A hitelezők számára az újítás mindenképpen kedvező lenne, hiszen ez esetben garantálni lehetne számukra, hogy pénzükhöz jutnak. A csődeljárást bejelentett adóson ugyanis számon lehet kérni a tartozást, be lehet rajta hajtani a követeléseket - kommentálta korábban a sajtóban a terveket Hidasi Gábor ügyvéd.
Ez azért különösen előremutató, mivel egyelőre a legtöbb hitelintézet számára lehetetlennek tűnik, hogy eredményesen hajtsa be kintlévőségeit. Aki ugyanis eladósodik, a lehető legkülönfélébb módszereket igyekszik találni arra, hogy kibújjon kötelezettsége teljesítése alól, illetve próbálja a lehető legtöbb értéktárgyát megmenekíteni. Amit csak lehet, átirat másra vagy megterheli korábban szabad ingatlanjait más kölcsönök által.
A lényeg sokak számára pusztán az, hogy kijátsszák a hitelezőt, s minden lehetséges módon szabaduljanak fizetési kötelezettségüktől - magyarázta az ügyvéd. A magáncsőd praktikus megoldás, s módot adhat olyan helyzetek megszüntetésére, amelyekben a hitelezők hiába várják pénzüket - legyenek azok bankok vagy más intézmények.
Életutak csúszhatnak félre
Szakmai körökben régóta létezik hasonló elképzelés, hiszen nemcsak a "köz" tud csődbe menni, hanem a privát is - mondta az mfor.hu-nak a fővárosi közgyűlés lakás- és szociális bizottságának elnöke. Ikvai-Szabó Imre kiemelte: ilyen esetben nem emberek, hanem háztartások mennek csődbe, méghozzá azért, mert a közös háztartásban élők folyó fizetési kiadása nem arányos bevételeikkel.
A magáncsőd kivétel nélkül mindenki számára előnyös lenne. A kisjövedelműek számára azért, mert ők alacsony támogatással stabilizálni tudják életüket. Az adófizetőknek pedig amiatt, mert hosszú távon kiszámíthatóbb költségekkel jár a csődbe jutottak sorsának rendezése, mint a hasonló helyzetűek folyamatos anyagi támogatása. Erre ugyanis óriási összegeket költenek az önkormányzatok.
Nem elhanyagolható az adósságkezelés e módjának társadalmi hatása sem: a tönk szélére jutottak ugyanis kirekesztődnek, s sok esetben egy életre mellékvágányra kerülnek.
Külföldi tapasztalatok
Az intézmény magyarországi bevezetése nem lenne előzmény nélküli a kontinensen. Angliában például bíróság dönti el, milyen feltételeket szab ki az illetőre, vagyis engedélyezi-e a hitel átütemezését, a törlesztőrészletek mérséklését, a futamidő meghosszabbítását, vagy - ha nagyon indokolt - a felfüggesztett fizetést. Ellenkező esetben csődgondnokot rendelnek ki, aki lefoglalja a csődbement minden vagyonát, amiből kiegyenlítik tartozását. Az illető a továbbiakban nem vehet fel banki kölcsönt, nem nyithat bankszámlát, és nem folytathat bizonyos tevékenységeket sem, így például nem lehet könyvelő, ügyvéd vagy vállalatvezető.
A német rendszerben minden úgy működik, mint a cégek esetében, vagyis a fizetésképtelen személyt vagyoni gondnokság alá helyezik, aki a továbbiakban nem rendelkezhet szabadon saját vagyona felett. Helyette egy vagyongondnok méri fel pénzügyi helyzetét és intézkedik a hitelezők kiegyenlítéséről.
A tervezet ellenzői viszont a svédországi példával érvelnek: ott a bevezetést követően robbanásszerűen megnőtt a csődöt jelentett magánszemélyek száma. Erre magyarázatot adhat, hogy 2007. január elsején megváltoztatták a csőd iránti kérelem szabályait, mivel a megelőző rendszerben az igénylések több mint felét elutasították a hivatalok. A könnyítésnek köszönhetően azonban megnőtt az igénylések száma is, ami további emelkedést vetít előre a csődök számát illetően.
Természetesen az USA-ban is létezik a magáncsőd intézménye, ráadásul a tengerentúlon jóval enyhébb feltételek mellett kérheti ezt az eladósodott személy. Ez meglátszik a számadatokban is, hiszen tavaly több mint 800 ezer esetben indítottak csődeljárást magánszemély ellen, ami 34,1 százalékkal magasabb az előző évinél.
2005 rekordévnek számított, ekkor ugyanis több mint kétmillió magánszemély ment csődbe az Egyesült Államokban. Igaz, ez összefüggött az abban az évben szigorított szabályozással is, amiatt ugyanis sokan még "lastminute" éltek a könnyebb eljárás lehetőségével.
Azóta persze a sokat emlegetett subprime válság is megtette hatását, ami magyarázatot ad a 2007. évi jelentős növekedésre. Valószínűleg 2008-ra vonatkozóan is hasonló méretű csődhullámról adnak majd számot az adósokat összesítő statisztikák.
Menedzsment Fórum
