Év végén 1000 milliárd forint alá süllyedt a jegybank kéthetes állománya, így teljesült az MNB önfinanszírozási programjának június elején bejelentett kiterjesztéséhez kapcsolódó leginkább kézzelfogható célszám. Igaz, az lett volna a meglepetés, ha nem jön össze a közel 4000 milliárdos apasztás, hiszen az eszközhöz szeptember 23-tól a bankok a jegybank által meghatározott összegben és aukciós jelleggel férhettek hozzá. Ettől az időponttól kezdve a 2014-ben kötvényből betétté alakított instrumentum elvesztette irányadó eszköz szerepét is, amelyet az újonnan bevezetett 3 hónapos betét vett át.
A változtatásoktól a jegybanki vezetők azt várták, hogy fokozódjon az önfinanszírozás intenzitása, melynek során a bankrendszer felesleges likviditása a jegybank helyett az állampapírpiacon jelenik meg. Nagy Márton, a jegybank tavaly alelnökké kinevezett vezetője a program kiterjesztésének júniusi bejelentésén annak a reményének adott hangot, hogyha az első etap hatását egyes erősségűnek tekintjük, akkor a második ennél 2-3-szor nagyobb változásokat fog indukálni. Nagy szerint az önfinanszírozási program első köre 750 milliárdnyi pluszforrást hozott az állampapírpiacra, míg a másodiktól további 1000-1500 milliárdot vártak.
Összesen tehát 1750-2250 milliárdos pluszkeresletet reméltek az állampapírpiacon, amelyből 1500 milliárd meg is érkezett, legalábbis ez derült ki Nagy Mártonnak egy október végi cikkéből. Az alelnök szerint a programnak köszönhetően a magyar bankrendszer államadósságon belüli részesedése csaknem 35 százalékra emelkedett, így a forintos állampapírpiacon már a bankrendszer a legnagyobb szereplő megelőzve ezzel a külföldi befektetőket. A külföldi állomány leépülése, illetve a forintos állampapírok pluszkibocsátása lehetővé tette, hogy a devizaadósság 35 százalék alá essen, és a lakosságnak szóló devizakötvényeken felül 2014 év eleje óta ne kelljen a magyar államnak devizakötvényt kibocsátania.
A kétségtelen sikerek ellenére többek - köztük Surányi György, korábbi MNB-elnök - szerint az önfinanszírozási program komoly kockázatot jelent a jegybank számára a nyitott „kamatpozíción” keresztül. A program terelőeszköze, az IRS-ügyleteken (kamatcsere) keresztül ugyanis a jegybank változó kamatot ad fixért cserében, amely jegybanki kamatemelés esetén többletköltséget jelentene az MNB eredményére. Surányi szerint egyébként a belső finanszírozás növekedése, a külföldi leépülése nem annyira a magyar pénzügyi sérülékenység mérséklődésének (tehát az önfinanszírozási program sikerének) az eredménye, hanem sokkal inkább a külföldi befektetők bizalomhiányának a jele.
Akár Nagyéknak, akár Surányinak van igaza, az kétségtelen, hogy az ország kockázati felára, illetve a forint árfolyama az utóbbi időben egyre kevésbé van kitéve a nemzetközi eseményeknek, a piaci turbulenciáknak. És az is tény, hogy a jegybank 2015 folyamán is számos változást eszközölt. A forintosításról, mint a tavalyi év legfontosabb eseményéről összefoglaló sorozatunk első részében beszámoltunk, de szintén külön szóltunk a jegybank felügyeleti szerepéről a brókerbotrányok mentén.
Az irányadó eszköz megváltozásáról, illetve a kéthetes betét leépítéséről fentebb írtunk, de emellett 5 lépésben 1,35 százalékra csökkentették 2015-ben az irányadó kamatot, lejjebb csúsztatták a kamatfolyosót (az alsó limit 1 százalékról 1,25-re nőtt), megváltoztak a likviditásnyújtó fedezett hiteleszközök (kéthetesből egyhetes lett, 6 hónaposból pedig 3 hónapos), szigorították a hitelműveletek során elfogadható fedezetekre vonatkozó előírásokat, átalakították, egyszerűsítették a kötelező tartalékrendszert, 2016 januári hatállyal szigorították a devizafinanszírozási mutatót (DMM), illetve bevezették a devizaegyensúlyi-mutatót (DEM) a bankok számára, év elején bevezették az adósságfék-szabályokat, döntettek a rendszerkockázati tőkepuffer 2017-es bevezetéséről és még a kínai bankközi piacra is beléptek.
Emellett a kifutó Növekedési Hitelprogram (NHP) mellé 2016-ra új programot, a Növekedéstámogató Programot (NTP), azon belül pedig a Piaci Hitelprogramot (PHP), mint monetáris eszköztárat (HIRS kamatcserés ügyletekkel, preferenciális betétlehetőséggel) is meghirdetette a jegybank. Ezek a változások az MNB reményei szerint 250-400 milliárd forinttal fogják idén megnövelni a kkv-szektor hitelállományát, amelynek köszönhetően csökken a magyar gazdaság jelentősebb lassulásának a kockázata.
Itt az új 20 ezres - nézze meg, hogy zöldült be
Szintén a kis- és középvállalkozások tőkeellátásának biztosításának a szolgálatába fog állni a tervek szerint a decemberben megvásárolt Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is. Matolcsyék tavaly a BÉT mellett egyébként műkincseket is vásároltak, de az év második felétől a magyar devizás államkötvényekre is igen sokat költötték. Emellett decembertől forgalomba kerültek az új, zöld 20 ezresek is. Az MKB-t viszont, annak ellenére, hogy a MNB-ből a bank élére ültetett Balog Ádám 2015 év végi határidős eladásáról beszélt július közepén, egyelőre nem sikerült eladni. Szintén az idei évre maradt a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK Zrt.) érdemi tevékenységénk beindítása.
mfor.hu
