Mindössze 5 514 devizahiteles kötött májusban árfolyamgátas szerződést, ami a legalacsonyabb havi érték a program tavalyi indítása óta. Mivel a belépés az árfolyamgát (lásd keretes írásunkat) feletti részekre a kamatot az ügyfelek számára elengedi, így azok, akik be akartak lépni a rendszerbe, akkor jártak jól, ha minél hamarabb a bankjukhoz fordultak.
2012 júniusában - mint utólag kiderült - a legforgalmasabb hónapban ennek megfelelően 18 ezren be is léptek a rendszerbe, és igaz, csökkenő tendencia mellett, de még decemberben, az eredeti határidő lejártának hónapjában is 14 ezer hiteles jelentkezett a pénzintézeteknél. Azóta azonban – hiába a többször megújuló állami, illetve banki kommunikáció – egyre kevesebben lépnek be. Pedig a belépők csak májusban 1,7, míg eddig összesen 12,8 milliárd forintnyi követelésrésztől mentesültek.
A jegybank szakemberei szerint alapvetően két ok áll a háttérben. Egyrészt a bankok érdekeltsége eltérő, hiszen a fenti kedvezmények számukra költségeket jelentenek, így ha jobb adósokkal rendelkeznek, akiknek nem jelent gondot a jelenlegi árfolyamok melletti törlesztés, valószínűleg nem fogják az ügyfelet a belépés irányába orientálni. Azoknál a pénzintézeteknél viszont, ahol gyengébb a hitelportfólió minősége, ott a február végi ügyfelekre vetítve akár 60, illetve állományra vetítve 70 százalékos belépési arányt is fel tudnak mutatni.
A gyengébb érdeklődés másik indoka az lehet, hogy a hitelesek vagy a kormányzattól várnak a mostaninál számukra jobb kondíciójú megoldási lehetőséget, vagy a bíróságon akarják a hitelügyletüket megtámadni. Így attól félhetnek, hogyha a bankkal az árfolyamgáttal kapcsolatban újabb szerződést kötnek, akkor azzal megerősítik a bank és köztük korábban kötött hitelügyletet.
A fenti két ok miatt így a vártnál lényegesen kevesebben léptek be a rendszerbe, hiába az erőteljes kormányzati kommunikáció, illetve a határidők folyamatos kitolása (ismét lásd a keretes írást). A PSZÁF legfrissebb adatai szerint az árfolyamgátra jogosultak 36 százaléka lépett be május végéig. Mivel az aktuális árfolyamok mellett ők 1 276,7 milliárd forintnyi devizahitelt "képviselnek", így az állományra vetített belépési arány 43 százalék. Legalábbis a PSZÁF szerint.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) februárig meglévő kimutatása alapján ugyanis nagy valószínűség szerint magasabb ez az arány. A jegybank szakemberei már februárban a potenciálisan érintett devizahitelesekre vetítve 38, míg hitelállományra 42 százalékot számoltak. Vagyis előbbi esetben már februárban többet, míg utóbbinál majdnem ugyanannyit mutattak ki, mint PSZÁF májusra.
Ráadásul még azt sem lehet mondani, hogy azért van eltérés a két számsor között, mert a potenciálisan érintett állományt, illetve devizahitelesek számát (mindkét kimutatás az érintett adósokat veszi alapul) másképp számolják, vagyis más és más számokra vetítik a rendszerbe lépők által érintett hitelállományt. Ugyanis ez utóbbi tényadat is különböző a két szervezet kimutatásában.
A két intézmény által megadott adatok közötti különbség októberig 20 milliárd alatt volt, az utolsó hónapokban (december, január, február) azonban lényegesen magasabb az eltérés. És nagy valószínűség szerint nem azért, mert az adatfeldolgozás bármilyen oknál fogva késne a jegybanknál. Ez esetben ugyanis a rendszerbe újonnan kerülő havi állomány és a két szervezet adatai közötti különbség valamilyen együttmozgást mutatna, de erről, mint az ábrán látható, nincs szó.
szp
mfor.hu
