Több százezer forint különbséget is tapasztalhatnak majd az egyes bankok devizahiteles ügyfelei az alkalmazott árfolyamrés (a vételi és az eladási devizaárfolyamok közötti eltérés) elszámolása során. Az MNB mindenkori középárfolyamához képest eltérő átváltási felárak lassan egy évtizedes távlatból olyan mértékűvé duzzadtak, hogy a teljes pénzügyi közvetítőrendszer esetén a jegybanki iránymutatás szerinti elszámolás 190 milliárd forintot tesz ki. Vagyis azok a pénzintézetek, amelyek korábban nagyobb mértékű árfolyamrést használtak, most lényegesen rosszabbul fognak járni. (Az egyoldalú kamatemeléseket jelen cikkben nem vettük figyelembe.)
A minél jobb összehasonlíthatóság kedvéért igyekeztünk a legtöbb nagy bank weboldaláról adatokat gyűjteni a 2005 eleje óta alkalmazott árfolyamrésről. Jelenleg 7 pénzintézetről, a Budapest Bankról, a CIB-ről, az Erstéről, az MKB-ról, az OTP-ről és az UniCreditről van teljes adatsorunk, a K&H-ról pedig 2009 szeptembere óta. (Ez a kör reményeink szerint később bővül.).
Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok csak és kizárólag az árfolyamrés közötti különbségekből adódnak, és nem lehet semmilyen következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy mely bankok devizahitel-termékei voltak a legjobbak és melyeké a legrosszabbak. Lehet, hogy az a pénzintézet, amely magasabb árfolyamrést alkalmazott, egyes díjakat elengedett, vagy alacsonyabb ügyleti kamatokat használt.
Szintén fontos megjegyezni, hogy a naponta akár többször is változó hivatalos árfolyamokból az elemzés során először napi, majd havi átlagot képeztünk. Az átlagképzés miatt a lenti számítások nem pontos értékek.
A grafikon egy 20 éves futamidejű, 2007 januárjában felvett lakáshitel esetén mutatja, hogy milyen értékű változással lehet kalkulálni svájci frank és euró alapú hitel esetében. A tetemes különbségek oka a mindenkori MNB középárfolyamtól való eltérésben keresendő. Ha megnézzük, hogy az egyes bankok milyen arányban csökkentették a vételi és milyennel növelték az eladási árfolyamokat, akkor képet kaphatunk az egyes pénzintézetek árfolyamrés-politikájáról.
A példánknál maradva a két szélső értéket a CIB és Erste "produkálta", utóbbi átlagos árfolyamrése 2005 óta 4 százalék feletti, míg előbbi 1 százalék alatti értéket mutat. Ráadásul a folyósításnál is tetemes eltérések mutatkoztak, ugyanis míg a CIB esetében a 7 millió forintos hitelünket 44 038 frankos tartozással indítottuk, az Ersténél 44 819 frank volt a „startösszeg”.
A következő grafikon az egyes pénzintézetek által alkalmazott árfolyamrés nagyságát mutatja százalékban 2005. januárjától, kivéve a K&H Bankot, mivel ott csak 2009 szeptembere óta van elérhető adat. Jól látható, hogy az egyes bankok eltérő stratégiát választottak az árfolyamrés megállapításánál. Egyesek végig változatlanul hagyták, mások alacsonyabb bázisról indulva lépcsőzetesen emelték az irányadó jegybanki kamattól való eltérés mértékét. Az első grafikonon a svájci frank alapú hiteleknél alkalmazott árfolyamrést mutatjuk.
A következő charton látható, hogy az euró alapú hitelek árfolyamrése esetén is hasonló megoldást alkalmaztak a bankok.
mfor.hu
