Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

A Bajnai-kormány megállította az államadósság növekedésének ütemét, az országot növekedési pályára állította - mondta Bajnai Gordon volt miniszterelnök kedden az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottságának ülésén.

A volt kormányfő leszögezte: Magyarország 2009-ben megállította az eladósodás ütemét, amely azóta is 80 százalék körül van. Mint mondta: a "rapid válságkezelés" hatására az ország kijött a válságból, növekedési pályára állt. Az általa vezetett kabinet szerint megcélozható volt a 4 százalékos GDP-növekedés a kormányváltáskor, de mint mondta, az átadás-átvételkor jelezte, hogy ehhez jelentős strukturális lépésekre van szükség.

Az államadósságról elmondta: annak mindkét oldalával probléma volt, elszaladtak a kiadások, 2001-2006 között jelentősen, és lelassult a gazdasági növekedés. Ez a kettő együtt okozta azt, hogy Magyarország a válság közepére 70 százalékot meghaladó eladósodással "érkezett".

Bajnai Gordon kiemelte: a 2006-os választásokat megelőző folyamatokból 10 százalékot meghaladó éves költségvetési hiány adódott volna; a második Gyurcsány-kormány jelentős kiigazításba fogott, 2006-2008 között 10 százalékról 4 százalék alá csökkentve a hiányt.

Magyarországot 2008 októberében érte el a pénzügyi válság, nyilvánvalóvá vált, hogy az ország a bizalmatlanság miatt nem lesz képes külföldről finanszírozni magát, ekkor döntött úgy a kormány, hogy az IMF-hez és az Európai Bizottsághoz fordul - emlékeztetett.

Úgy vélte, a kormány érdemi kiigazítást kezdett, fájdalmas lépéseket tett, de azok nem érték el azt a "kritikus tömeget", amellyel az ország visszanyerhette volna a befektetők bizalmát. Megjegyezte: kormánya 2009 áprilisban, ilyen körülmények között kezdte meg a munkát. Ekkor már látszott, hogy 80 százalék körüli lesz az államadósság - mondta.

Kabinetjének azonnal helyre kellett állítania az egyensúlyt, és a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzése miatt hosszú távú, a tartós növekedést célzó lépéseket kellett hozni. Mint mondta, azonnal kellett pénzt kérni az ország polgáraitól, és a strukturális reformok bevezetésével azt is kérni kellett tőlük, hogy alapvetően változtassák meg az életüket. Bajnai Gordon kiemelte: kormánya a GDP 4 százalékát meghaladó kiadáscsökkentést hajtott végre, és átalakította az adórendszert.

A GDP-arányos államadósság 2007 végétől 2010 elejéig 66 százalékról 80 százalékra nőtt, amit három tényező okozott: a GDP visszaesése mintegy 4 százalékot fed le a növekményből, további 4 százalékot jelentett az IMF-hitelből lehívott, a jegybankban elhelyezett tartalék, amely a nettó adósságot nem növelte, 3 százalékpontnyi magyarázható a forint leértékelődésével; a többit pedig a lejáró, megújított hitelek kamatterhe, önkormányzati eladósodás.

Bajnai Gordon szerint hosszú távon levonható tanulság, hogy az adósság elszaladása tünet, éveken keresztüli halmozódása a kiadások és bevételek tartósan megbomlott egyensúlyát jelzi. Úgy vélte, szükség van független intézményekre, mint a jegybank vagy a Költségvetési Tanács.

Fontos feltétel a hiány elszaladásának megakadályozásában, hogy a büdzsé kellően átlátható legyen, legyenek hosszú távú tervek, és fogalmazzanak meg adósságkorlátozó jogszabályokat - közölte.

Bajna Gordon szerint a 2001-2008 között működő kormányok súlyos hibája miatt érintette az európai országok közül Magyarországot a legsúlyosabban a 2008 őszén kibontakozott válság. Hozzátette: a politikai szembenézés bátorságának hiánya miatt a kormányok hibái egymásra rakódtak, ezek együtt sodorták Magyarországot az összeomlás küszöbére 2008-ban. Tanulság az is, hogy a józan észt nem szabad felülírni a politikai haszonszerzésnek - mondta.

Dancsó József (Fidesz), az albizottság alelnöke kérdésére válaszolva a volt miniszterelnök leszögezte: kormánya reálisan tervezte meg a 2010-es költségvetést, az abban szereplő 3,8 százalékos hiány mértékét. Úgy fogalmazott: egymásnak ellentmondó kommunikáció folyik a tavalyi hiányszám mértékéről; a 7 százalékkal való "riogatás" komoly károkat okozott.

Mint mondta: az általa vezetett kabinet a tavalyi hiányt reálisan tervezte meg, jelezte, a kockázatok 0,6 százalék, 130-140 milliárd forint körüliek, ennek tartására több mint 200 milliárd forintos tartalékot képeztek, az akkori Pénzügyminisztérium pedig a kockázatok kezelésére is tett javaslatot a kormányváltáskor.

Úgy vélte: a költségvetési hiány kezelése folyamatos menedzselést igényel a kormányok részéről. Leszögezte: a tavalyi hiány alakulását, kockázatait az új kormány által hozott intézkedések jelentősen befolyásolták.

Szijjártó Péter (Fidesz) az albizottság alelnöke elmondta: az eddigi bizottsági meghallgatásokból még nem derült ki, hogy 2002-2010 között melyik volt az pillanat, amikor az államadósság drámaian megemelkedett. Az adatok szerint 2002-ben az államadósság a GDP 53 százaléka volt, 2010-ben pedig 82 százaléka, ez idő alatt 8.000 milliárdról 20.000 milliárd forintra nőtt az államadósság.

A politikus szerint a Bajnai Gordon által elmondottak azt mutatják, hogy 2009-től megállították az államadósság növekedését, ami azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt szabadult el az adósság. Jelezte: az albizottság a tervek szerint június 17-én hallgatja meg Gyurcsány Ferencet.

Bajnai Gordon szerint nem lenne tisztességes, ha mondanivalóját úgy értelmeznék, hogy a Bajnai-kormány alatt nem nőtt az államadósság. Mint mondta, nem kívánta az előző kormányokra terhelni a teljes államadósság-növekedést. Kormányának intézkedései 80 százalék körül állították meg az államadósság növekedését, amely még az időszakuk alatt is nőtt a GDP visszaesése miatt - jelezte.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.