A volt kormányfő leszögezte: Magyarország 2009-ben megállította az eladósodás ütemét, amely azóta is 80 százalék körül van. Mint mondta: a "rapid válságkezelés" hatására az ország kijött a válságból, növekedési pályára állt. Az általa vezetett kabinet szerint megcélozható volt a 4 százalékos GDP-növekedés a kormányváltáskor, de mint mondta, az átadás-átvételkor jelezte, hogy ehhez jelentős strukturális lépésekre van szükség.
Az államadósságról elmondta: annak mindkét oldalával probléma volt, elszaladtak a kiadások, 2001-2006 között jelentősen, és lelassult a gazdasági növekedés. Ez a kettő együtt okozta azt, hogy Magyarország a válság közepére 70 százalékot meghaladó eladósodással "érkezett".
Bajnai Gordon kiemelte: a 2006-os választásokat megelőző folyamatokból 10 százalékot meghaladó éves költségvetési hiány adódott volna; a második Gyurcsány-kormány jelentős kiigazításba fogott, 2006-2008 között 10 százalékról 4 százalék alá csökkentve a hiányt.
Magyarországot 2008 októberében érte el a pénzügyi válság, nyilvánvalóvá vált, hogy az ország a bizalmatlanság miatt nem lesz képes külföldről finanszírozni magát, ekkor döntött úgy a kormány, hogy az IMF-hez és az Európai Bizottsághoz fordul - emlékeztetett.
Úgy vélte, a kormány érdemi kiigazítást kezdett, fájdalmas lépéseket tett, de azok nem érték el azt a "kritikus tömeget", amellyel az ország visszanyerhette volna a befektetők bizalmát. Megjegyezte: kormánya 2009 áprilisban, ilyen körülmények között kezdte meg a munkát. Ekkor már látszott, hogy 80 százalék körüli lesz az államadósság - mondta.
Kabinetjének azonnal helyre kellett állítania az egyensúlyt, és a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzése miatt hosszú távú, a tartós növekedést célzó lépéseket kellett hozni. Mint mondta, azonnal kellett pénzt kérni az ország polgáraitól, és a strukturális reformok bevezetésével azt is kérni kellett tőlük, hogy alapvetően változtassák meg az életüket. Bajnai Gordon kiemelte: kormánya a GDP 4 százalékát meghaladó kiadáscsökkentést hajtott végre, és átalakította az adórendszert.
A GDP-arányos államadósság 2007 végétől 2010 elejéig 66 százalékról 80 százalékra nőtt, amit három tényező okozott: a GDP visszaesése mintegy 4 százalékot fed le a növekményből, további 4 százalékot jelentett az IMF-hitelből lehívott, a jegybankban elhelyezett tartalék, amely a nettó adósságot nem növelte, 3 százalékpontnyi magyarázható a forint leértékelődésével; a többit pedig a lejáró, megújított hitelek kamatterhe, önkormányzati eladósodás.
Bajnai Gordon szerint hosszú távon levonható tanulság, hogy az adósság elszaladása tünet, éveken keresztüli halmozódása a kiadások és bevételek tartósan megbomlott egyensúlyát jelzi. Úgy vélte, szükség van független intézményekre, mint a jegybank vagy a Költségvetési Tanács.
Fontos feltétel a hiány elszaladásának megakadályozásában, hogy a büdzsé kellően átlátható legyen, legyenek hosszú távú tervek, és fogalmazzanak meg adósságkorlátozó jogszabályokat - közölte.
Bajna Gordon szerint a 2001-2008 között működő kormányok súlyos hibája miatt érintette az európai országok közül Magyarországot a legsúlyosabban a 2008 őszén kibontakozott válság. Hozzátette: a politikai szembenézés bátorságának hiánya miatt a kormányok hibái egymásra rakódtak, ezek együtt sodorták Magyarországot az összeomlás küszöbére 2008-ban. Tanulság az is, hogy a józan észt nem szabad felülírni a politikai haszonszerzésnek - mondta.
Dancsó József (Fidesz), az albizottság alelnöke kérdésére válaszolva a volt miniszterelnök leszögezte: kormánya reálisan tervezte meg a 2010-es költségvetést, az abban szereplő 3,8 százalékos hiány mértékét. Úgy fogalmazott: egymásnak ellentmondó kommunikáció folyik a tavalyi hiányszám mértékéről; a 7 százalékkal való "riogatás" komoly károkat okozott.
Mint mondta: az általa vezetett kabinet a tavalyi hiányt reálisan tervezte meg, jelezte, a kockázatok 0,6 százalék, 130-140 milliárd forint körüliek, ennek tartására több mint 200 milliárd forintos tartalékot képeztek, az akkori Pénzügyminisztérium pedig a kockázatok kezelésére is tett javaslatot a kormányváltáskor.
Úgy vélte: a költségvetési hiány kezelése folyamatos menedzselést igényel a kormányok részéről. Leszögezte: a tavalyi hiány alakulását, kockázatait az új kormány által hozott intézkedések jelentősen befolyásolták.
Szijjártó Péter (Fidesz) az albizottság alelnöke elmondta: az eddigi bizottsági meghallgatásokból még nem derült ki, hogy 2002-2010 között melyik volt az pillanat, amikor az államadósság drámaian megemelkedett. Az adatok szerint 2002-ben az államadósság a GDP 53 százaléka volt, 2010-ben pedig 82 százaléka, ez idő alatt 8.000 milliárdról 20.000 milliárd forintra nőtt az államadósság.
A politikus szerint a Bajnai Gordon által elmondottak azt mutatják, hogy 2009-től megállították az államadósság növekedését, ami azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt szabadult el az adósság. Jelezte: az albizottság a tervek szerint június 17-én hallgatja meg Gyurcsány Ferencet.
Bajnai Gordon szerint nem lenne tisztességes, ha mondanivalóját úgy értelmeznék, hogy a Bajnai-kormány alatt nem nőtt az államadósság. Mint mondta, nem kívánta az előző kormányokra terhelni a teljes államadósság-növekedést. Kormányának intézkedései 80 százalék körül állították meg az államadósság növekedését, amely még az időszakuk alatt is nőtt a GDP visszaesése miatt - jelezte.
MTI
