Példátlan lenne, ha Magyarországot megbüntetnék a túlzott deficit miatt - mondta a 180 percben az NGM helyettes államtitkára. Banai Péter Benő a Kossuth Rádió reggeli műsorában hangsúlyozta: ilyen szankcióval eddig csak bennünket fenyegettek meg, miközben sok országban 4-6 százalékos vagy ennél is nagyobb államháztartási hiány vetíti előre árnyékát, minket ráadásul éppen akkor ijesztgetnek, amikor az Országgyűlés elfogadta az adósságplafonról szóló jogszabályt, és az államháztartási hiány is csökkenő pályára állt. Mindez azt tanúsítja, hogy az Európai Bizottság fenntartja a szubjektív mérlegelés lehetőségét annak eldöntésében, hol ajánl lezárást, fenntartást, illetve szankcit a túlzott deficit ügyében.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács azt várja el, hogy az országok fenntartható módon tartsák három százalék alatt a deficitet – hangsúlyozta a szakember. Magyarország esetében 2011-ben szufficites volt a költségvetés, és a kormány számításai szerint egyszeri tételek nélkül is 3 százalék alatt volt a hiány. 2012-ben egyértelműen 3 százalék alatt volt, 2 százalékos mértékben teljesült a hiány, azaz nincs miről vitatkozni, ráadásul a bizottság egy tavaly decemberben közzétett, hosszú távú, 25-50 éves prognózisában Magyarországot az EU legjobban teljesítő államai közé sorolta, abba az egyharmadba, ahol minimálisak a költségvetés kockázatai.
A vita így kizárólag a 2013-14-es számokról van: Budapest 3 százalék alatti, az EB e fölötti hiányt lát. Eddig mindannyiszor a bizottság volt pesszimistább, és Banai Péter Benő abban bízik, most is ez a forgatókönyv valósul meg, azaz az elvárt sávban marad a deficit, és nem a bizottság 3,4 százalékos hiányszáma valósul majd meg. Arra a felvetésre, hogy a testület megítélése szerint a vártnál nagyobb magyar hiányt a túlbecsült magyar gazdasági növekedési várakozás okozhatja, a helyettes államtitkár kijelentette: az Európai Bizottság csak az államháztartási hiány pozíciója, fenntarthatósága miatt javasolhat szankciót, azért viszont, mert a gazdaság nem a várt ütemben bővül vagy csökken, nem. (2012-ben például az egész EU gazdasága csökkent, és 2013-ra is kismértékű recessziót jósolnak.)
A növekedés és a hiány fenntarthatósága ott kapcsolódhat össze, hogy ahol a gazdaság érdemben bővülni képes, több bevétel is keletkezik, azaz könnyebb leszorítani a hiányt. A magyar kormány bízik benne, hogy ez a növekedési fordulat 2013-ban megvalósulhat, így a 2012-es zsugorodás után 2013-ban bővül a magyar gazdaság - hangsúlyozta a szakember a Kossuth Rádió reggeli műsorában.
mfor.hu
