A szakszervezetek egyöntetűen elutasították a kormány egészségbiztosítási reformjára vonatkozó javaslatát az Országos Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) hétfői ülésén. Szerintük az általuk reformvíziónak nevezett átalakítás alapvető célja - igazságosabb, jobb és fenntartható rendszer létrehozása - ez alapján nem biztosított. Kormányzati oldalról jelezték: a fenntarthatóság nem azonos a teljes finanszírozással. Ehelyett egy hatékony rendszer gazdasági fedezetét kell megteremteni.
A munkaadói érdekképviseletek képviselői hiányolták, hogy a javaslat előkészítésében nem vehettek részt. Mint mondták, hosszú tárgyalási folyamatra lenne szükség, amelynek reményeik szerint a hétfői ülés csak a kezdete.
Az üzleti szereplőket kizárnák az érdekvédők
A szakszervezetek a több biztosítós rendszert csak üzleti szereplők nélkül tudják elfogadni, szerintük a profitérdeket ki kell zárni. Kincses Gyula államtitkár erre reagálva elmondta: nem szeretnének üzleti biztosítás alapú rendszert, a profit bevonásától azonban nem zárkóznak el, mivel az „egészségnyereséget” fog hozni.
Borsik József, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a legnagyobb probléma, hogy az üzleti biztosítókkal megszűnik a nemzeti kockázatközösség. Utóbbi megállapítást Kincses Gyula szintén cáfolta. A szakszervezeti elnök úgy vélte, az üzleti garancia jelentős túlsúlyban van az ellátotti garanciával szemben. Hiányzik azoknak a szankcióknak a megnevezése is, amelyekkel a jogszabályt sértő biztosítókat sújtanák, tette hozzá.
A szakszervezetek szerint nem tisztázott a fejkvóta-rendszer kialakítása sem. Úgy vélik, félő, hogy a szolidaritás megbontása egy visszafordíthatatlan, káros folyamatot fog elindítani. Ennek az lehet az eredménye, hogy a krónikus, idős betegek kiszorulhatnak az ellátásból. Az államtitkár erre reagálva közölte, hogy eddig is kétmillió ember ellátása szerveződött fejkvóta alapján, és bár a rendszer rosszabb volt, mégis működött.
Tiltakozó akciót szerveznek
A Liga szakszervezetek a humánmegoldásokat hiányolták a javaslatból: fájlalták, hogy a rendszerben dolgozó munkavállalókat teljes mértékben mellőzte a kormány a javaslat megfogalmazásakor. Bejelentették: november 21-ére tiltakozó akciót szerveznek, ha addig nem sikerül megállapodni.
Kincses Gyula elismerte: a benyújtott anyag gyengesége, hogy nem foglalkozik azzal, mi lesz a munkavállalókkal. Hozzátette: önmagában a rendszerben nem jelennek meg a dolgozók mint szereplők, hiszen a pénztár és a szolgáltatók között alakul ki jogviszony.
Pataki Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke kifogásolta, hogy a koalíciós pártok "ideológiai vitát folytattak" a problémáról. A kompromisszumos megoldás - mint mondta - nem biztosítja egyik fél szándékát sem, ráadásul az új rendszer sokkal több pénzbe fog kerülni. Ugyanakkor a kormányzati fél szerint a működési költség növekedése nélkül elképzelhetetlen a hatékonyabb működés.
Pataki Péter jelezte: a javaslatból az sem derül ki, hány pénztár lesz az új rendszerben, mi lesz a pénzbeli ellátásokkal, például a táppénzzel (utóbbi miatt a munkaadói oldal is jelezte aggályait).
Több szakszervezeti vezető felhívta arra a figyelmet, hogy a szolgáltatókat kellene versenyeztetni, nem pedig a pénztárakat. Erre - mint mondták - a kormány javaslata alapján nem látnak biztosítékot.
Azzal kapcsolatban, lesznek-e további tárgyalások az érdekvédőkkel, a kormányzati oldal jelezte: "a megfelelő formában" vissza fognak térni a kérdésre.
Kovács Zita
