A Fővárosi Törvényszék szeptember 30-ára halasztotta az ítélethirdetést a CIB Bank állam ellen indított, devizahiteles perben. A bíróság egyúttal végzéssel elutasította a pénzintézet azon indítványát, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint azt is elutasította, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságától.
A nyáron elfogadott devizahiteles törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződései 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását - kamat-, költség-, illetve díjemelését - megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek, ám ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik. Ehhez a pénzügyi intézményeknek bizonyítaniuk kel, hogy az általános szerződési feltételeik (ászf-ek) megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek, ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, az objektivitás, az arányosság, a szimmetria.
A felperes CIB Bank jogi képviselője a per során többször hangoztatta, hogy a bank ászf-jei mindenben megfeleltek az akkor hatályos törvényeknek, jogszabályoknak. Kiemelte: a devizahiteles törvény alapján alkotmányos jogok sérülnek, így pédául a tisztességes eljáráshoz való jog.
Az alperes állam jogi képviselője viszont vitatta, hogy a felperes bank ászf-jei megfelelnek a törvényben rögzített hét alapelvnek, és utalt arra, hogy azok már az átláthatóság elvének próbáját sem állják ki. Véleménye szerint nem igaz az, hogy a pénzintézet ászf-jei tisztességesek voltak, az alapelveket pedig már 2004-től alkalmazni kellett volna.
A többi per
Elutasította a Fővárosi Törvényszék a Savaria Takarékszövetkezetnek a devizahitel-szerződések ügyében az állam ellen indított keresetét. Az első fokú határozatot - amely ellen 8 napon belül fellebbezni lehet a Fővárosi Ítélőtáblánál - hétfőn hirdették ki Budapesten.
A bíróság szűkszavú szóbeli indoklásában elhangzott: a devizahitel-szerződések egyes kérdéseiről szóló 2014. évi XXXVIII. számú törvényben megfogalmazott hét alapelvből - amelyeknek érvényesülniük kell a devizahitel-szerződésekben - a bíróság elsősorban az átláthatóság elvét vizsgálta. Megállapította: sem a Savaria Takarékszövetkezet üzletszabályzata, sem a hitelintézet által alkalmazott általános szerződési feltételek nem feleltek meg maradéktalanul az átláthatóság elvének.
A Fővárosi Törvényszék szeptember 30-ra halasztotta az ítélethirdetést az FHB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam elleni perében, és egyben elutasította a pénzügyi vállalkozás azon indítványát, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Unió bíróságához.
MTI