3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Több devizahiteles per is zajlott hétfőn a Fővárosi Törvényszéken, a CIB Bank és az FHB Ingatlanlízing esetében elhalasztották a döntést, míg a Savaria Takarékszövetkezet keresetét elutasították.

A Fővárosi Törvényszék szeptember 30-ára halasztotta az ítélethirdetést a CIB Bank állam ellen indított, devizahiteles perben. A bíróság egyúttal végzéssel elutasította a pénzintézet azon indítványát, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint azt is elutasította, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságától.

A nyáron elfogadott devizahiteles törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződései 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását - kamat-, költség-, illetve díjemelését - megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek, ám ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik. Ehhez a pénzügyi intézményeknek bizonyítaniuk kel, hogy az általános szerződési feltételeik (ászf-ek) megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek, ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, az objektivitás, az arányosság, a szimmetria.

A felperes CIB Bank jogi képviselője a per során többször hangoztatta, hogy a bank ászf-jei mindenben megfeleltek az akkor hatályos törvényeknek, jogszabályoknak. Kiemelte: a devizahiteles törvény alapján alkotmányos jogok sérülnek, így pédául a tisztességes eljáráshoz való jog.

Az alperes állam jogi képviselője viszont vitatta, hogy a felperes bank ászf-jei megfelelnek a törvényben rögzített hét alapelvnek, és utalt arra, hogy azok már az átláthatóság elvének próbáját sem állják ki. Véleménye szerint nem igaz az, hogy a pénzintézet ászf-jei tisztességesek voltak, az alapelveket pedig már 2004-től alkalmazni kellett volna.

A többi per

Elutasította a Fővárosi Törvényszék a Savaria Takarékszövetkezetnek a devizahitel-szerződések ügyében az állam ellen indított keresetét. Az első fokú határozatot - amely ellen 8 napon belül fellebbezni lehet a Fővárosi Ítélőtáblánál - hétfőn hirdették ki Budapesten.

A bíróság szűkszavú szóbeli indoklásában elhangzott: a devizahitel-szerződések egyes kérdéseiről szóló 2014. évi XXXVIII. számú törvényben megfogalmazott hét alapelvből - amelyeknek érvényesülniük kell a devizahitel-szerződésekben - a bíróság elsősorban az átláthatóság elvét vizsgálta. Megállapította: sem a Savaria Takarékszövetkezet üzletszabályzata, sem a hitelintézet által alkalmazott általános szerződési feltételek nem feleltek meg maradéktalanul az átláthatóság elvének.

A Fővárosi Törvényszék szeptember 30-ra halasztotta az ítélethirdetést az FHB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam elleni perében, és egyben elutasította a pénzügyi vállalkozás azon indítványát, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Unió bíróságához.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!