Az Eurostat friss statisztikája szerint a legtöbb uniós országban csökkent a korai iskolaelhagyók száma a 18-24 éves korosztályban 2010 óta néhány ország kivételével. Az uniós átlag 11 százalék volt tavaly a 28 ország adatait összevetve.
Hazánk ebből a szempontból a romló tendenciával bíró országok sorába, vagyis azok közé tartozik, ahol növekedett az iskolaelhagyók aránya 2010 és 2015 között. Magyarország így Bulgáriáriával (0,8 százalék), Észtországgal (0,5 százalék), Luxemburggal (2,2 százalék), Szlovákiával (2,2 százalék) és a Cseh Köztársasággal (1,3 százalék) szerepel egy csoportban. Magyarországon 0,8 százalékkal emelkedett a mutató, ugyanis 2010-ben még 10,8 százalék volt az arány, míg 2015-ben 11,6 százalék, ami a hetedik legmagasabb a rangsorban.
(Forrás: Eurostat)
Az unió összes országát megvizsgálva Spanyolországban (20 százalék), Máltán (19,8 százalék) és Romániában (19,1 százalék) a legmagasabb a korai iskolaelhagyás aránya, amely országok egyébként 2010 óta faragni tudtak a magas számaikon. Horvátországban a legalacsonyabb a mutató 2,8 százalékkal.
A korai iskola- és szakképzéselhagyás az adatok alapján leginkább a férfiakat érinti. Ahogy a legtöbb uniós országban, úgy hazánkban is némileg csökkent a nők lemorzsolódása, míg a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Romániában, Szlovákiában és Finnországban enyhén nőtt 2006 óta.
Az EU fontosnak tarja a korai iskolaelhagyás jelenségének minimalizálását, hiszen ezek a fiatalok nehézségekkel néznek később szembe a munkaerőpiacon, ugyanis a munkáltatók rizikósnak találhatják a korlátozott iskolai végzettségüket.
Az európai oktatási és képzési együttműködés aktualizált keretstratégiájáról szóló javaslat szerint 2020-ra a 28 tagállam együttes átlaga nem szabad, hogy magasabb legyen, mint 10 százalék. A magyar 11,6 százalékot 2020-ig 10 százalékra kell csökkenteni. 2015-ben a 2020-ra kitűzött nemzeti célok már 12 országban teljesültek, egyedül Szlovéniában volt azzal megegyező, 14 esetben pedig még magasabb, mint az elérni kívánt szint.
A lányok jobban teljesítenek
A korai iskolaelhagyók aránya a 28 tagállamban 2,9 százalékkal volt magasabb a fiúk (12,4 százalék) esetében 2015-ben, mint a lányoknál (9,5 százalék). Kimondottan magas, legalább 5 százalék volt a különbség a lányok javára Spanyolországban, Lettországban, Máltán és Portugáliában. 2006 és 2015 között összességében a korai iskolaelhagyók száma nagyobb arányban csökkent a fiatal férfiak, mint a fiatal lányok esetében. A hazánkban 2015-ben 11,2 százalék volt a korai iskolaelhagyó lányok aránya, míg a fiúké 12 százalék volt, ami a lányok esetében a korai iskolaelhagyók teljes arányát tekintve alacsonyabb, mint a fiúk esetében.
(Forrás: Eurostat)
A városban lakók szerencsésebbek?
2015-ben az unió 28 tagállamát tekintve a nagyobb városban lakóknak volt a legalacsonyabb korai iskolaelhagyási aránya. Ezzel szemben a kisvárosok és külvárosok fiataljai esetében az iskolaelhagyás 11,5 százalékra nőtt, ami még mindig enyhén jobb arány, mint a vidéki területek esetében számolt 12,2 százalék.
Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya 6,7 százalék a nagyvárosokban, ami a legalacsonzabban számít a többi település azonos mutatóihoz képest. 10,4 százalék volt ez a kisvárosokban és külvárosokban, míg 15,9 százalék volt a vidéki területeken 2015-ben.
Az uniós átlagtól eltérő adatok figyelhetők meg a Cseh Köztársaság, Németország, Írország, Franciaország, Luxemburg, Szlovénia és az Egyesült Királyság esetében, ahol a legtöbb korai iskolaelhagyót a kisvárosokban és külvárosokban mérték. Belgiumban és Olaszországban épp fordítva volt ez megfigyelhető. Belgium, Ausztria és Málta voltak az egyetlen uniós tagállamok, ahol a nagyvárosokban volt a legmagasabb a korai iskolaelhagyók száma.
mfor.hu
