2007. szeptember 3. 08:11

Idén a gazdasági növekedés üteme a korábban gondoltnál jobban lassul, a bruttó bérek és az infláció emelkedése viszont erőteljesebb, utóbbiak növelik a költségvetés bevételeit, s ezzel - a lassuló gazdasági fejlődést is figyelembe véve - csökkentik a hiányt - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében.

A prognózis szerint a gazdasági növekedés az idén 2,5 százalékos lehet. A kutatók emlékeztetnek, hogy a GDP bővülési üteme a II. negyedévben nagyon lelassult, mindössze 1,4 százalékos volt. A kedvezőtlen időjárás miatt jelentősen mérséklődött a mezőgazdasági termelés. Az állami építési beruházások tavalyi, választások előtti megugrása után idén jelentős a visszaesés, ami az építőipari termelés csökkenését okozta.

Az ipar dinamikus maradt

A kiskereskedelmi forgalom az I. negyedévi minimális növekedés után a II. negyedévben 3 százalékkal csökkent. A hazai turisztikai kereslet viszont emelkedett, miközben a külföldieké csökkent. A legdinamikusabb ágazat az ipar, igaz ez szinte kizárólag a kivitelnek köszönhető - jegyzik meg. Az export ugyanis az I. félévben csaknem 16 százalékkal, míg a belföldi értékesítés 1 százalék alatti ütemben bővült. A fogyasztási cikkek belföldi eladása 4 százalékkal visszaesett, exportja viszont 16 százalékkal emelkedett. Beruházási cikkekből viszont a hazai és külföldi eladások egyaránt gyorsan emelkedtek. A beruházások színvonala 2007. I. félévében stagnált, a feldolgozóiparé azonban egyharmadával növekedett.

Az infláció túl van a csúcsponton, s szeptembertől erőteljesen mérséklődik. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelői árak - részben a kedvezőtlen időjárás okozta rossz hazai termés, részben a mezőgazdasági termékek energetikai hasznosítása és a gyorsan növekvő ázsiai fogyasztás okozta világpiaci keresletnövekedés következtében - fékezik ezt a folyamatot. Így az év egészében 7,5 százalékos, az év végén 5,5 százalék közelébe érő infláció várható a GKI szerint.

Emelkedő bruttó bérek

A nominális bruttó keresetek júniusban jelentősen emelkedtek. Ez a költségvetési szektorban a 13. havi fizetés felének terhére már júniustól kifizetett külön juttatás következménye, így itt az előző hónapok stagnálása után több mint 8 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. Az üzleti szférában júniusban is az előző hónapokéhoz hasonló, több mint 10 százalékos - vagyis az OÉT-megállapodás felső határánál is gyorsabb - volt a bérnövekedés.

Ez azonban részben a foglalkoztatás, illetve bérezés tavaly szeptemberben lendületet kapott kifehéredéséből fakadt a GKI szerint. A költségvetési szektorban a következő hónapokban az I. félévinél gyorsabb, az üzleti szférában lassúbb keresetemelkedésre lehet számítani. Az év egészében több mint 4 százalékos reálbércsökkenést prognosztizál a kutatóintézet.

7 százalékos lehet az alapkamat

A munkanélküliség idén eddig kisebb a tavalyinál, az év végére azonban - részben szezonális okok, részben a például a pedagógusok körében várható elbocsátások hatására - némi emelkedés várható.

A 2006 októberétől 8 százalékos jegybanki alapkamat júniusban megkezdődött csökkentése a nyár folyamán elakadt. Idén - az infláció esésével párhuzamosan - még mintegy egy százalékpontos kamatcsökkentést vár az intézet, így az alapkamat az év végére 7 százalék körül, esetleg ez alatt lehet. A forint augusztusban gyengült, de éves átlagban az első hét hónap átlagának is megfelelő 250 forint/euró árfolyam valószínű. Az államháztartás hiánya az EU módszertana szerint a GDP mintegy 6 százaléka lesz, vagyis még mindig nagyon magas, de kisebb a konvergencia-programban előirányzottnál. Az export az I. félévben 3 százalékponttal gyorsabban nőtt az importnál, a külkereskedelmi hiány kevesebb, mint felére csökkent - áll a felmérésben.

MTI/Menedzsment Fórum