"A lakáspiac élénkülésével szemtanúi lehetünk a városban növekvő lakásépítési kedvnek, amely a társasházi lakások építésében, ebből következően a lakosságszám növekedésében nyilvánul meg. A jelenség várhatóan új intézmények létrehozását, a jelenlegi intézmények bővítését teszi szükségszerűvé a városban. A rendelet bevezetésével szükségesnek tartom egy anyagi bázis megteremtését, amelyből a város a jövőben is magas színvonalon tudja ellátni kötelező feladatait, intézmény és közmű infrastruktúrájának fenntartását, fejlesztését"
írta Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere abban az előterjesztésben, amit először március 2-án egy rendkívüli közgyűlés keretén belül tárgyalt a helyi képviselő testület.
Az anyagi bázis megteremtéseként pedig a települési adóként kivetett városi infrastruktúrafejlesztési adó szolgálna. Az adó tárgya az újonnan létrehozott lakás, alanya pedig az a magánszemély, amely az adókötelezettség keletkezése napján a lakás tulajdonosa, több tulajdonos esetén az adóteher a tulajdoni hányad alapján megoszlana.
Leegyszerűsítve a történetet, a veresegyházi önkormányzat jelentős összegű adóval sújtaná azokat, akik új lakás építésébe fognak a településen. Lakásonként félmillió forintot kell fizetni, miközben maga egy ilyen projekt sem épp olcsó mulatság. Igaz, vannak mentességek is, mint például ha elemi kár miatt megsemmisült lakást kívánnak pótolni, vagy ha a lakást eladó vállalkozó magára vállalja az adófizetést.
Ez a rész azonban felvet némi problémát, a települési adó kivetéséről szóló törvény szerint a fizetési kötelezettség alanya csak magánszemély lehet. Ezt az önkormányzat úgy küszöbölné ki, hogy az adófizetési kötelezettséget "egy polgárjogi megállapodással kiszervezik a rendelet hatálya alól". Az önkormányzat ugyanis tervei szerint
"meg tud állapodni a lakásépítő vállalkozóval egy magánjogi szerződésben, akkor ő ezt átvállalja a magánszemélytől, így magánszemély nem lesz fizetésre kötelezett."
mondta Garai Tamás jegyző a március 2-i ülés jegyzőkönyve szerint. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy így "nyilvánvalóan drágább lesz a lakás".
(Fotó: MTI)
Az adóból éves szinten 300-400 milliós árbevételt remél az önkormányzat a következő 3-4 év folyamán, ami az önkormányzat teljes működési bevételének 5-6 százalékát jelenti. A március 2-i ülésen végül a testület elfogadta az előterjesztést és megalkotta a városi infrastruktúrafejlesztési adót annak ellenére, hogy volt néhány - erőtlen - ellenvetés is. Dr. Drótos Edina az adónem mértékével nem tudott egyetérteni és úgy érezte, hogy a város többet veszítene, mint nyerne, Szalontai Boldizsár képviselő pedig sokkal inkább a telekárak 500-1000 Ft/nm-es emelésében látná a megoldást, így az még idén megjelenne bevételként a költségvetésben.
A történetnek itt még nincs vége
Márciusban elfogadták a rendeletet, mely április 2-ától lépett hatályba, azonban a mai napig nem biztos, hogy tényleg fenn is fog maradni. A Pest Megyei Kormányhivatal június elején az adóval kapcsolatban törvényességi felhívást fogalmazott meg az önkormányzat felé.
Ebben alapvetően arra hivatkoznak, hogy a rendeletben az adó tárgyának, vagyis a lakás fogalmának meghatározására jogsértő módon került sor, hiszen az az építményadónak is a tárgya. Ebből kiindulva a települési adó adótárgyaként történő megjelölésre nincs törvényes lehetőség - írja levelében a kormányhivatal. Ezért felkérik a képviselő testületet, hogy a levél kézbesítését követő 30 napon belül tűzze napirendre és a törvénysértést a rendelet hatályon kívül helyezésével szüntesse meg.
Ezzel szemben a helyi önkormányzat szerint semmi gond nincs az új települési adóval. A július 6-i közgyűlésre benyújtott előterjesztés szerint "az infrastruktúrafejlesztési adó megfelel a törvényi kereteknek, mert az törvény kifejezetten nem tiltja. A települési adóból származó bevételek a törvény szerint csak szociális vagy fejlesztési célokat szolgálhatnak". Ebből az következik számukra, hogy az önkormányzatnak olyan adó alanyi kört lehet megjelölni az adóalany és adótárgy meghatározása során az adó kivetésénél, akik/amelyek a fejlesztési célokban érdekeltek vagy a fejlesztés a tevékenységük során (lakásépítés) indokolttá válik.
Ám nemcsak ez az egy "fontos érve" van az önkormányzatnak. A kormányhivatal által felvetett adótöbbszörözés szerintük már csak azért sem állja meg a helyét, mert a helyi adókról szóló törvény egyik paragrafusa szerint az önkormányzat az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle - az önkormányzat döntése szerinti - adó fizetésére kötelezheti. Úgy vélik, az a magánszemély, aki az újonnan megállapított települési adó fizetésére kötelezett, az abban az évben nem fizet az ingatal után sem kommunális, sem építményadót.
Az új adóval kapcsolatos törvényességi felhívás a testület július 6-i ülésén került napirendre, ahol - bár még nem nyilvános a jegyzőkönyv - úgy tűnik, nem sikerült döntésre jutni a kérdésben, hiszen soron következő, július 26-i rendkívüli ülés előterjesztései között is szerepel ez a téma.
Éppen ezért szerettük volna megkérdezni a veresegyházi önkormányzatot arról, hogy mi lesz a városi infrastruktúra fejlesztési adó sorsa, illetve, ha hatályon kívül helyezik, tervezik-e más települési adó bevezetését, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz kérdéseinkre.
Székely Sarolta
mfor.hu
