5p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Az mfor.hu újraindítja Heti Hármas című sorozatát, amelyben ezúttal a könyvvizsgálói botrányokról kérdeztük a hazai cégek menedzsereit. A témában elmondja véleményét Bojár Gábor, a Graphisoft igazgatótanácsának elnöke, Márton Péter, a Zalakerámia vezérigazgatója és Simor András, a Deloitte elnök-vezérigazgatója.

Az Enron-, Parmalat- és Postabank-ügyként elhíresült könyvvizsgálói botrányok nemcsak a befektetők bizalmát rázták meg, de az auditor cégek imázsát is mélyen megpecsételték. Az Enron energetikai óriás adósságainak eltűntetésében például a világ két legnagyobb bankja is részt vállalt. Ön szerint mennyire viszonylagos az a szabadság, amelyet a könyvvizsgálónak a törvényi előírások biztosítanak? A függetlenségét a jogszabályokon túl mi védheti meg, ha a könyvvizsgáló a javadalmazását a vizsgált cégtől kapja meg?

Bojár Gábor, a Graphisoft igazgatótanácsának elnöke:

Azt hiszem magában a rendszerben van hiba, erről bővebben is írtam tavaly megjelent könyvemben, a Graphi-sztori-ban. Engem az zavar legjobban, ha a beépített üzleti érdek nem a célt szolgálja, és a könyvvizsgálói rendszer is ilyen. Bár névleg az IT javaslata alapján a közgyűlés választ könyvvizsgálót, a gyakorlat az, hogy szinte mindig a menedzsment által kiválasztott jelölt a befutó.

A könyvvizsgálónak tehát elsősorban azzal a menedzsmenttel kell jóban lenni (ha üzletet akar), akit ellenőriznie kell. Tudom, hogy hosszú távú reputációjuk megőrzése ennek ellenére megköveteli a tisztességes ellenőrzést, de a rövid távú érdek mégis más, és mint látjuk, van is ebből baj. Ez egy kicsit olyan, mintha az adórevizort is az ellenőrzött cégek maguk választanák ki, és a revizorokat aszerint premizálnák, minél több cég választaná őket. Érdekesen alakulnának az adóbevételek.

Volna javaslatom a rendszer módosítására, például úgy, hogy a jegyzett cégek esetében a tőzsde joga lenne kijelölni a könyvvizsgálót, hiszen a tőzsdék versenyeznek egymással, és ahol az ellenőrzés korrektebb, ott a befektetők is valószínűleg szívesebben vásárolnak, így nőne a forgalom. Persze tudom, hogy egy ilyen régen kialakult érdek- és hatalmi rendszert szinte lehetetlen megváltoztatni, úgyhogy marad a régi és legdrágább módszer: több munkát adunk az ügyvédeknek.

Márton Péter, a Zalakerámia zRt. vezérigazgatója:

Először is szeretném leszögezni, hogy az említett konkrét ügyeket kizárólag a sajtóból ismerem, ezért a kérdésről csak általánosságban tudok nyilatkozni. Véleményem szerint a könyvvizsgálók tevékenységét a rájuk vonatkozó, illetve munkájukat meghatározó törvények megfelelően szabályozzák. A könyvvizsgálók függetlensége nem viszonylagos, és ezt nem befolyásolja az sem, hogy a munkájuk ellenértékét a vizsgált vállalattól kapják, hiszen nem a menedzsmentnek, hanem a tulajdonosoknak vannak alárendelve.

A fenti konkrét eseteken kívül is előfordulhattak visszaélések, amelyekben esetleg a könyvvizsgáló is érintett volt. De ez véleményem szerint nem a törvényi szabályozás elégtelenségére vezethető vissza, hanem arra a sajnálatos tényre, hogy olyan szabályt nem lehet alkotni, amelyet ne lehetne megszegni. Az említett ügyek, mindenesetre ráirányították a figyelmet erre a kérdésre, és ez segíthet, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek az ilyen vagy hasonló anomáliák.

Simor András, a Deloitte zRt. elnök-vezérigazgatója:

A könyvvizsgáló szabadsága egyáltalán nem viszonylagos, a törvény betartása felett kell őrködnie mindenkor. 2001 óta Magyarországon is léteznek már könyvvizsgálati standardok, amelyek kötelező érvényűek mindenkire. A könyvvizsgáló kiválasztásáról és javadalmazásáról a tulajdonosok döntenek, sok esetben már most sem a menedzsment, hanem az audit vagy felügyelő bizottság javaslatára.

Az idén életbe lépő új társasági törvény egyébként formálisan is lehetővé teszi a társaságoknak audit bizottságok létrehozását, amelyek a jövőben felelősek lesznek a könyvvizsgálóval való együttműködésért, és ezt a tevékenységet mintegy kiveszik a menedzsment kezéből. Fontos kiemelni még: az, hogy a könyvvizsgáló ellenszolgáltatásért, vagyis pénzért dolgozik, nem jelenti azt, hogy megvásárolják a véleményét. Effajta magatartás sem etikailag nem lenne vállalható, sem üzletileg nem lenne kifizetődő.

Végezetül megjegyezném, hogy a Postabank ügy nem könyvvizsgálói botrány. A Postabank története egy végtelenül ambiciózus, de felelőtlen vállalatvezetés, legalább annyira felelőtlen és gondatlan tulajdonosok, és a működést hanyagul ellenőrző állami szervek története. Mindezt tovább fűszerezte, hogy mind a politikai-, mind az üzleti elit, valamint vezető értelmiségi és művész körökből jónéhányan tudatosan vagy naivan, de részesedtek a Postabank által nyújtott "előnyökből". Eközben pedig az auditorok legjobb tehetségük szerint tették, ami a dolguk volt, és véleményt alkottak az elébük tárt információk alapján. Mindezeket a nap mint nap nyilvánosságra kerülő dokumentumok és a jövőben is bizonyára felbukkanó információk, elemzések ékesen bizonyítják és bizonyítani is fogják.

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!