Az intézet jelentése rögzíti: a magyar gazdaság az első negyedévben 2,5 százalékkal növekedett. Az ütem a második negyedévben valószínűleg nem gyorsult, s várhatóan a 2011-ből még hátralévő időszakban sem lesz dinamikusabb. Az európai konjunktúra csendesedése miatt a magyar exportlehetőségek a korábbiaknál kevésbé gyorsan bővülnek. A kivitel némi lassulását a beruházások és a fogyasztás szerény növekedése a második félévben várhatóan ellentételezni tudja.
A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye - a viszonylag kedvező időjárásnak köszönhetően - számottevően nő. Az ipari termelés bővülése áprilisban és májusban kissé lassult, de a növekedési folyamat ebben a szektorban az év egészében dinamikus (bár már 10 százalék alatti) marad.
Az építőiparnak a kereslet hiánya miatti mélyrepülése tovább tart. A kiskereskedelmi forgalom az első félévben nem bővült. Az elsősorban hazai piacon megjelenő üzleti szolgáltatások iránti kereslet jó esetben is csak stagnál, s nem várható élénkülés ezen a téren a második félévben sem.
A háztartások fogyasztása az év egészében egy százalék körüli ütemben nő. A válság hatására a lakosság fogyasztási, megtakarítási szokásai jelentősen átalakultak. A kockázatok növekedése, a hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése és drágulása, valamint a már felvett hitelek törlesztőrészleteinek szinte folyamatos emelkedése felerősítette az óvatosságot.
Augusztusban a pénztárak kifizetik a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások után járó reálhozamot, ami összességében mintegy 190 milliárd forintot tesz ki. Ha az érintettek ezt teljes egészében hazai üzletekben költenék el, a fogyasztás ettől csaknem egy százalékkal nőhetne. Valószínűsíthető azonban, hogy ennek az összegnek a nagyobbik része megtakarításokba és hitel-törlesztésekbe vándorol. A magasabb jövedelműek külföldi nyaralásra és költésre fogják ezt felhasználni. Így a hazai fogyasztásra és termelésre gyakorolt élénkítő hatás viszonylag szerény lesz. A beruházásoknál mintegy egy százalékos bővülés várható. Az egyetlen dinamikusan beruházó szektor az autóipar.
A bruttó keresetek 2011-ben 4 százalékkal emelkednek, ami átlagosan a reálkeresetek 2,5 százalékos növekedését eredményezi. A jövedelmi egyenlőtlenség - elsősorban a szja-csökkentés módja miatt - 2011-ben határozottan nő. A munkanélküliségi ráta a második félévben kissé mérséklődik.
A GKI elemzése szerint a jegybanki alapkamat az idén feltehetőleg változatlan marad, kamatemelést az inflációs folyamatok nem indokolnak, a csökkentést pedig az európai adósságválság miatti aggodalmak egyelőre nem tesznek lehetővé.
MTI
