A KSH keddi bejelentése szerint a fogyasztói árak júniusban 0,2 százalékkal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,5 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. Az MTI által megkérdezett elemzőházak előzetesen 3,7-4,1 százalék közötti értéket vártak.
A londoni konszenzusnál ismét számottevően lassabb júniusi inflációs adatok ismertetése után a Goldman Sachs szakértői úgy vélekedtek, hogy miután a korábbi ársokkok hatása most már elenyészőben van, és a teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció közelebb került a 3 százalékos célhoz, "mélyülhet" a megosztottság az MNB monetáris tanácsában. A "galamb" alapállású tagok ugyanis most már monetáris enyhítést pártolhatnak, különösen akkor, ha a hazai és a globális előremutató jelzőszámok gyengülésének hatása lassuló hazai gazdasági növekedésben mutatkozik meg.
A GS szakértői ugyanakkor a jelenlegi 6,00 százalékos MNB-alapkamat fenntartását várják, mivel szerintük a magyar jegybank a mélyülő euróövezeti válság közepette a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aggodalmakat még mindig az inflációs és a növekedési kilátások elébe helyezi, és a magyar háztartások pénzügyi mérlege továbbra is érzékeny az esetleges forintgyengülésre. A Goldman a következő fél évre egyébként is a forint gyengülésével számolnak, mivel szerintük a devizaalapú adósságok leépítési folyamata középtávon nyomást gyakorol a forintárfolyamra, az euróövezeti költségvetési helyzettel kapcsolatos bizonytalanságok pedig már rövidebb távon is gyengébb forintot eredményezhetnek.
A Morgan Stanley piaci elemzői kommentárjukban kiemelték, hogy a magyar inflációs adatok egymás után másodszor maradnak el jelentős mértékben az előrejelzésektől, és a júniusi számsor hatására valamelyest enyhülhetnek az erőteljes külső inflációs nyomás folytatódásával kapcsolatos félelmek.
A Morgan Stanley szerint ugyanakkor a közép-kelet-európai térség jegybankjai közül "az MNB a legérzékenyebb a külső környezetre", és az inflációs kilátás önmagában nem elégséges feltétele a magyar monetáris pálya módosításának. Éppen ezért a jelenlegi szeszélyes kockázati környezetben, és tekintettel az euróövezeti járványveszélyre, az MNB-nek minimális a kamatcsökkentési mozgástere, függetlenül attól, hogy milyen kedvezően alakulnak az élelmiszerárak.
A JP Morgan elemzői közölték, hogy jóllehet korábban vártak "kisebb" MNB-kamatemeléseket az idei év utolsó és a jövő év első negyedében, most már azonban "belátható ideig" a jelenlegi kamatszint fenntartására számítanak. A cég szeptemberre, "4 százalékhoz közeli" szinten várja az éves inflációs ütem tetőzését, és az idei év végére "3,5-4 százalék közötti" éves összevetésű inflációt valószínűsít. A JP Morgan korábbi előrejelzéseiben még az szerepelt, hogy az idei magyarországi infláció szeptemberben 4,4 százalékos tizenkét havi ütemmel tetőzik, és az idei év végén 4 százalékos lesz.
MTI