A legtöbb növényből lényegesen kevesebbet takarítottak be 2010-ben, mint egy évvel korábban, ebben a szokásosnál csapadékosabb időjárás mellett a termőterület csökkenésének is jelentős szerepe volt. A gabonatermés csökkenése könnyen áremelkedésekhez vezethet, már a tavalyi év utolsó hónapjaiban tapasztalható volt az inflációs nyomás fokozódása.
Nem minden növény számára volt siralmas év 2010
Búzából 15 százalékkal, kukoricából pedig 8 százalékkal kevesebb termést takarítottak be tavaly, mint 2009-ben. A gabonaféléken belül továbbra is a kukorica teszi ki a legnagyobb részt, közel 7 millió tonna volt a tavalyi termés.
Azt hozzá kell tenni, hogy a búza esetében a 15 százalékos terméscsökkenés nagyban annak volt köszönhető, hogy 12 százalékkal csökkent a termőterület, a termésátlag 3720 kilogramm volt hektáronként, ez 130 kilóval maradt el az egy évvel korábbitól.
A kukorica esetében 10 százalékkal csökkent a megművelt terület az előző évhez képest, a termésátlag 6570 kilogramm volt hektáronként, ami 3 százalékos emelkedést jelentett 2009-hez képest. Mindez azt mutatja, hogy például a kukoricát nem érintette negatívan a tavalyi ítéletidő, hiszen a termés csökkenése csak a megművelt terület visszaesésének volt köszönhető.
Cukorrépát 6 százalékkal kisebb területről takarítottak be, mint 2009-ben, a 754 ezer tonnás éves termés azonban 2 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ez annak volt köszönhető, hogy a termésátlag 9 százalékkal 58 340 kilogrammra emelkedett hektáronként.
Kimondottan hátrányosan érintette a csapadékos időjárás a napraforgó termését: 6 százalékkal kisebb területről 21 százalékkal kevesebbet takarítottak be a növényből, mint 2009-ben, a hektáronként 1970 kilogrammos termésátlag 16 százalékos csökkenést jelentett. Hasonló volt tapasztalható a lucerna esetében, ott 19 százalékkal csökkent a termésátlag.
Hiába nőtt viszont 2 százalékkal a burgonya termésátlaga, a vetésterület 9 százalékos csökkenése miatt 22 százalékkal kevesebb növényt takarítottak be 2010-ben.
Megdobhatja az árakat
A KSH által közölt adatok alátámasztják azt a véleményt, mely szerint már a tavalyi év második felében is elsősorban a feldolgozott élelmiszerek áremelkedésének volt köszönhető az inflációs nyomás fokozódása. Az MNB szerint a következő negyedévek inflációs folyamatait az élelmiszerár-sokk és az ágazati különadók részleges áthárítása miatti áremelések határozzák meg - a nyers élelmiszerek ára drasztikus emelkedésének továbbgyűrűző hatásait egyre kevésbé fogja vissza az élénkülő belföldi kereslet.
Sok termelő tehát már tavaly, a csapadékos időjárást látva elkezdte emelni árait, ami részben a fogyasztói árakban is megjelent. Kérdés, hogy a gyengébb termés hatásait teljes egészében áthárították-e már, vagy még lehet számítani további áremelésekre.
A fent említett növények közül leginkább a búza és a burgonya termésének alakulása befolyásolhatja az árakat, de a napraforgó 21 százalékos terméscsökkenése sem túl biztató az étolaj árára gondolva.
mfor.hu
