Az éves ütem még mindig messze elmarad attól a 4,5 százaléktól, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) küszöbnek tart az árstabilitás védelme szempontjából. Az éves növekedés üteme az euróövezet 1999-es megalakulása óta először 2009. májusában volt 4,5 százalék alatt, és azóta is messze elmarad a riadóküszöbtől.
Az EKB pénteken megjelent statisztikája szerint a kormányzatoknak nyújtott hitelek állománya február végén - 6 milliárd eurós havi csökkenés után 3.236 milliárd euró - 10,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a 11,6 százalékos januári éves többlet után.
A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya - 16 milliárdos havi növekedés után 4.709 milliárd euró - február végén 0,6 százalékkal volt több az egy évvel azelőttinél. Hosszú idő után januárban nőtt először a vállalati hitelezés, 0,5 százalékkal, miután decemberben még 0,2 százalékkal csökkent éves összehasonlításban.
Az euróövezeti vállalatok hitelfinanszírozásának éves növekedési üteme 2008. márciusban ért minden idők csúcsára, 15,0 százalékra. Ugyanabban a hónapban a kormányzatok hitelpiaci hitelállománya viszont 1,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Idén februárban a lakossági hitelállomány - 7 milliárdos havi növekedés után 5.194 milliárd euró - 3,0 százalékkal volt több a tavaly februárinál, miután januárban 3,1 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál.
Az adatok tanúsága szerint az államháztartási folyó deficitek és adósságok tőkepiaci finanszírozása még mindig elszívja a pénzt a vállalatok és a lakosság elől. Az államháztartások hiteligényét jelenleg nagyrészt az EKB fedezi, részint közvetlenül - tavaly májusban indított értékpapírpiaci vásárlási programja (SMP) útján -, részint úgy, hogy idestova több mint két éve rekord alacsony rögzített kamatra, korlátlanul kielégíti a kormányokat pénzelő kereskedelmi bankok rövid lejáratú hiteligényét a refinanszírozási aukcióin.
Így a megbomlott piaci helyzetben is sikerül viszonylag alacsonyan tartani az euróövezeti bankközi kamatot. A kormányok efféle finanszírozásától - amely idegen az euróövezeti jegybank eredeti megbízatásától - az EKB az utóbbi időben szabadulni szeretne, mindenekelőtt úgy, hogy az államkötvények közpénzből való megvásárlását átvenné tőle a tavaly létrehozott euróövezeti pénzügyi stabilitási alap (EFSF), amelynek forrása nem a bankóprés, hanem a kormányok készpénzbefizetése és garanciavállalása.
MTI
